Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - KOVÁCS JUDIT: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1982. évi látogatottságának vizsgálata

foglalás és kritika nélkül elfogadják a látottakat. Értékítéletre nem szívesen vállalkoznak, s ha igen, akkor az közhelyszerű és sematikus.

0 Fenti megállapításokat figyelembe véve tettük fel nyílt kérdés keretében, hogy a megkérdezettek szerint miért építenek falumúzeumokat? Milyen célját, hasznát, szerepét látják a látogatók? VARGHA László néprajztudós, a népi építészet kutatója, s a szabadtéri néprajzi múzeum létrehozásának egyik kezdeményezője így ír erről: „A nép tárgyai: hajléka, bútorai, ruházata, foglalkozásának, munkás életének eszközei, mindegyik eredeti helyén, megfelelő környezetben elhelyezve, egyformán hatnak a tudásra és a képzeletre. Skansennek és a jövendő magyar nép ligetének ebben van és ebben lesz a legnagyobb ereje, hogy valódi környezetből indul ki, magyaráz, s arra tanít, ami napjainkban még sok helyütt a jelent, de holnap már a múltat jelenti."

7 Érezhető ezekből a gondolatokból a magyar művelődés iránti kötelesség: a tárgyaknak és a népi építészeti emlékeknek együttes gyűjtése és bemutatása. A kapott válaszok nagyjából tükrözik a fent említett célkitűzéseket, nagyobb részük nem mondható sematikusnak. Akad semmitmondó válasz is, de eredményesnek mondható, hogy a megkérdezett 466 látogató közül csak 34 nem válaszolt erre a kérdésre. Az alábbiakban ismertetjük a kérdésre adott tipikusabb válaszokat (Ön szerint miért építenek falumúzeumokat?). — A hagyományok, néprajzi értékek megismerése, a mai fiataloknak is; — A múltat megőrizni az utókornak; — Régi falusi emberek életének, szokásának bemutatása ; — Tájegységek építészetének, kultúrájának megvédése, bemutatása; — „Régi nemzeti szokásokat hozzák ezzel közelebb a néphez" ; — Tartalmas kikapcsolódási lehetőség; — Meg kell ismerni a múltat, amire a jövő épül; — Manapság igazi falut már nem látni; — Hazaszeretetre nevelés; — Esztétikai élmény és nevelés (pedagógusok válaszai) ; — A pusztuló értékek megmentése; —• Ismeretek bővítése céljából; — Az emberek látókörének kiszélesítése céljából; — A múlt emlékeinek, életkörülményeinek, eszközeinek hű, természetes környezetben történő megőrzése céljából; — Mert különben nyomtalanul eltűnne minden ami szép ; — A falu gyors átalakulása miatt ; — Oktatás céljából, ismeretterjesztés szempontjából; — Hagyományőrzés, művelődéspolitika, turizmus. Körülbelül ezek a válaszok reprezentálják a megkérdezett látogatók véleményét. Alapjában véve felismerték a múzeum célját és feladatait. Milyen elképzeléseik vannak látogatóinknak arról, hogy más emberek miért járnak múzeumba ? A kérdésre hat választ lehetett rangsorba állítani, fontossági sorrendben. Válaszlehetőségek: pihenni, kikapcsolódni, nézelődni, szórakozni, művelődni, tanulni és egyéb. Bizonyára van ennél jobb variációsor is, de reméljük az így kapott válaszok is tükröznek egyfajta értékrendet. A kapott válaszoknak csak 58,2%-a értékelhető. Úgy tűnik, nehézséget okozott a sorrendiség felállítása, sokan nem jutottak el csak 5-ig, de volt aki l-es és 2-es számozással befejezettnek vélte az értékelést. Az ilyen válaszokat nem tudtuk elfogadni, mert megnehezítette volna az értékelési rendszert. A kapott adatok alapján a rangsorban I. helyre került a művelődés (24,8%), II. helyre a tanulás (19,1%), III. helyre a kikapcsolódás (16,9%), IV. helyre a nézelődés (16,3%), V. helyre a szórakozás (12,3%) és VI. helyre a pihenés (10,0%). (Vö. : Függelék X/5. táblázat) A következő kérdés szervesen kapcsolódott az előzőhöz, csak most a kérdőívet kitöltőre vonatkozott: Ön miért jár múzeumba? (A kérdést nyílt kérdésként tettük fel.) Valószínűleg befolyásolta a válaszokat az előző kérdés ill. az ott alkalmazott válaszlehetőségek. Szinte mindenki azok közül választott egyet-kettőt, s azt írta be. Ezek a válaszok általában megegyeznek az előző kérdésre adott válaszokkal, kivéve néhány mást, pl. ismereteket szerezni, tudásvágyból, általános műveltség gyarapítása érdekében, egyéni tudományos érdeklődés, szépérzék fejlesztése, önképzés és szellemi tréning, a gyerekek látókörének bővítése miatt stb. Mi a múzeum helye, szerepe a társadalomban? Milyen a hozzá fűződő megítélés, tudja-e követni a társadalom változásait, vagy kultúráját őrző jellegéből adódóan az időt vitrinbe zárja? HANKISS Elemér tanulmányában megállapítja, hogy az anyagi és a személyiség-, ill. közösségértékek helycseréjének vagyunk tanúi, s bár csak az első lépésnél tartunk, a gazdag és önálló személyiség a társadalmi értékrend egyik legfőbb célértékévé fog emelkedni az elkövetkező évtizedekben.

8 Az előzőek szellemében igyekeztünk néhány kérdést megfogalmazni ezek közül. Az elsőben arra kerestük a választ, hogy a látogatók szerint milyen szerepet kell betölteni egy ilyen falumúzeumnak ? Előre megadott öt válaszlehetőséget lehetett rangsorolni. Ezek a következők: oktató, nevelő, — pihentető — kikapcsolódást szolgáló — műveltséget gyarapító — szórakoztató. A kapott adatok alapján a rangsorolás összecseng a X/5-ös kérdésnél adott válaszokkal. (Vö.: Függelék XII/7. táblázat) c) A múzeumi közművelődési munka hatását felmérő és közönségszolgálati kérdések A tárlatvezetések száma, a felmérés évében 146 volt, a látogatók száma április 1-től október 31-ig 240 ezer fő. Hogyan nézné meg szívesebben a kiállítást a látogató? Önállóan, tárlatvezetéssel, magnós tájékoztatással, katalógus segítségével vagy egyéb módon. A válaszokból kiderült, hogy a látogatók legnagyobb része tárlatvezetéssel nézné meg a múzeumot (38,7%). Előnyben részesíti a katalógust (35,2%), önállóan tekintené meg a kiállítást (26,5%), a magnós tájékoztatást választja (11,4%). Egyéb módot választ (4,2%) pl. tájékoztató táblák alapján szeretne informálódni, vagy megfelelő választ vár kérdéseire a teremőröktől. Élettel telítettebben szeretné látni a falut — munka közben —, de akad olyan is, aki repülőgépről szemlélné szívesebben. (Vö. : Függelék XIII/8. táblázat) Az életformaváltással való összefüggés jelentősebb oldalához tartozik, hogy a kiállításra kerülő tárgyak puszta megtekintésével szemben egyre nagyobb szerepet kapnak a múzeumok gyakorlatában az aktív művelődési formák, változik a múzeum oktató, nevelő tevékenysége. Ez a múzeum hagyományos funkciójának bizonyos mértékű átalakítását vonja maga után. Jelentkezik-e ez az igényekben, erre voltunk kíváncsiak a következő kérdésben? A lá-