Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - KOVÁCS JUDIT: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1982. évi látogatottságának vizsgálata

b) látogatási szokások és képzetek a múzeumról, c) a múzeumi közművelődési munka hatását (ill. a látogatók részéről jelentkező igényeket) felmérő kérdések és közönségszolgálati kérdések. a) A látogatók összetétele A nemek szerinti megoszlás a következő képet mutatja : Összes megkérdezett: 466 fő (100%) Összes megkérdezett közül férfi: 236 fő (50,6%) Összes megkérdezett közül nő : 230 fő (49,4%) A vizsgált időszakban a megkérdezettek között kevesebb volt a nő, mint a férfi. (S. NAGY Katalin vizsgálataiban felhívja a figyelmet arra, hogy a múzeumlátogatók között magasabb a férfiak aránya.

1 (Vö. : Függelék I. táblázat) Életkor szerint hét korcsoportba soroltuk a látogatókat. Legmagasabb a megkérdezett látogatók aránya az ún. érett felnőttkorban, ami a mi korcsoport beosztásunk szerint 26—50 évig terjed. Ez a nagy szakasz két részre oszlik 26—35 és 36—50 évesekre, százalékos megoszlásban ez 32,7% és 30,4%. Nem követi azt az átlagot, mely szerint az életkor növekedésével arányosan csökken a látogatók száma.

2 (Vö.: Függelék II. táblázat) Nálunk is bizonyítást nyert az a tény, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb indíttatást érez a művelődésre, jelen esetben a múzeumlátogatásra. Ennek megfelelően a legmagasabb (38,8%-os) arány az egyetemet és főiskolát végzetteknél tapasztalható. Őket követi a középiskolai végzettségűek szintén népes tábora 38,6%-kal. A szakmunkásképzőt és a 8 osztályt végzettek ránya elég alacsony, 4,1% az előbbi és 5,6% az utóbbi. A 8 osztály alatti végzettségűek csak 1,1%-ban képviseltetik magukat a mintában. S. NAGY Katalin megállapítása szerint, „aki nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel sem, szinte nem is tekinthető múzeumlátogatónak".

3 (Vö.: Függelék III. táblázat) A foglalkozás szerinti megoszlásnál a látogatókat hét csoportba soroltuk, a szokásos csoportosítás mellett a munkás kategóriát még két részre bontottuk szak- és bettanított ill. segédmunkásra, így talán árnyaltabb képet kapunk. Legmagasabb az értelmiségiek aránya a látogatók között: 41,9% őket követik az alkalmazottak 22,1%-kal. Nem mutat túl nagy eltérést a szakmunkások 18,7%-os részvétele sem. Alacsony a tanulók részvétele a felmérésben (8,1%). Majd a nyugdíjasok következnek 5,7%-kal és a legalacsonyabb a betanított ül. segédmunkások aránya 2,9%-kal. Ez időszakban egyetlen mezőgazdasági dolgozó látogatónk sem volt. A kapott adatokat összevetve más múzeumszociológiai vizsgálatok eredményeivel, hasonló képet kapunk, ebben az értelmiség látogatási aránya 58%, őket követi a szakmunkások 31%-os aránya, majd a segédmunkások (8%), s falusi gazdálkodók csak minimálisan találhatók.

4 (Vö.: Függelék IV. táblázat) A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén, Budapesttől 25 km-re található. Legkönnyebben megközelíthető Budapestről HÉV-vel, távolsági autóbusszal vagy személygépkocsival. A megkérdezett látogatók lakóhely szerinti megoszlásánál nem készítettünk részletes bontást. Kiemeltük hányan érkeztek Budapestről (272 fő) a látogatók 58,4%-a. Szentendréről (12 fő) a látogatók 2,6%-a és az ország más területéről (128 fő) 27,4%-a érkezett. Ezek az adatok alacsonyak, ha összevetjük a budapesti látogatókéval. 14 fő érkezett külföldről ők képviselik a látogatók 3%-át. A kérdőíven 40 fő nem jelölte meg a lakóhelyét, így nem értékelhető 8,6%. (Vö.: Függelék V. táblázat) b) Látogatási szokások és képzetek a múzeumról Az első kérdés a szervezett ill. szervezés nélkül idelátogatók arányát hivatott megtudni, a szervezett címszón belül pedig az utazási iroda ill. munkahelyi szervezés bontást alkalmaztuk. A munkahelyi szervezést tovább bontottuk, TSz-beli, gyári, üzemi, iskolai és intézményi keretek között érkezőkre. A megkérdezett látogatók nagy része nem szervezett keretek között, hanem egyénileg kereste fel a múzeumot (80,3%). Az utazási irodák szervezése nem jelentős (1,1%), ami talán a propaganda és a tájékoztatás hiányosságaira hívhatja fel figyelmünket. A „munkahelyi" szervezésben érkezettek közül legmagasabb az iskolák aránya (6,9%), őket követi az üzemi, gyári szervezés (6,4%), az intézményi szervezés (4,0%) és a TSz általi szervezés (0,4%). (Vö.: Függelék VI/1. táblázat) A megkérdezett látogatók 96%-a már hallott régebben is a múzeumról és csak 2,9%-a nem. (Nem értékelhető 1,1%). Melyek azok a források, ahonnan információhoz jutnak látogatóink a múzeumról? A „honnan hallott?" kérdésre a kérdőíven négy válaszlehetőséget adtunk meg rádióból, televízióból, személyes ismerőstől és egyéb helyről. Az egyéb helynél olyan sokan jelölték meg a sajtót, mint hírforrást, hogy a feldolgozásnál beiktattuk ezt az alternatívát is. Fentiek alapján a látogatók legnagyobb része információit személyes ismerősétől szerezte be (34,6%) — ezek szerint ma is jelentős szerepe van az orális kommunikációnak, „szájhagyománynak". 28,9% a TV-ből szerezte értesüléseit, 24,7% a rádióból, 2,3% a sajtó által és 8,4% egyéb helyről. (Nem értékelhető 1,1%). Az „egyéb hely"-nél található: a könyv, az útikönyv, a szakmai érdeklődés, a munkakapcsolat, az iskolai információ és egy jelentős résznél, hogy már járt itt. (Vö. : Függelék VII/2. táblázat) VITÁNYI Iván által ismertetett vizsgálati eredményeknél az első helyet a TV és a rádió kapta 23%-kal, majd az újság 21%-kal, a plakát 15%-kal és ezután következnek a barátok, utolsó helyen pedig a propaganda áll.

5 A népi kultúra iránti érdeklődés reneszánszát éli, divattá vált, de vajon múzeumi keretek között is olyan nagy érdeklődésre tarthat számot? Választ kerestünk arra, hogy az emberek mennyire keresik tudatosan az ilyen jellegű múzeumokat? Ez az első élményük a szabadtéri néprajzi múzeumról, vagy láttak már máshol is? A látogatók 59,4%-a már látott ilyen jellegű múzeumot máshol, 40%-a még nem. Hazánkban öt regionális gyűjtemény és több mint száz tájház található, így az érdeklődő bőven talál ilyen jellegű múzeumot. Ellenőrző kérdésként azt tudakoltuk, hogy hol látott már ilyen jellegű múzeumot? A kérdésre több múzeumot nevezett meg 43%, egyet pedig 57%. Az értékelésnél még külön választottuk a külföldön látott szabadtéri múzeumokat (32%) és a belföldön látottakat (68%). (Vö.: Függelék VIII/3. táblázat) A látogatási szokások megítélésénél fontosnak tartják azt a tényt, hogy a megkérdezettek általában önálló állás-