Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - JURIJ NY. ALEKSZEJEV: A szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének néhány elve Ukrajnában

dagítják mindennapi életünket, ugyanakkor a haladó népi hagyomány alkotó jellegű továbbvitelének képviselői. A Csernyigovban lévő Dehtjár falu gyönyörű plahtái messze Ukrajna határain túl is híresek az 1929-ben alapított Március 8-a gyár termékeinek köszönhetően. Gazdag színhatás, a színek elevensége, tartóssága jellemzi ennek a gyárnak díszes szőtteseit, amelyek beilleszkedve a modern lakásbelső díszítésébe — a viseletektől, melyeknek díszei voltak, elszakadva — terjedtek el a használatban. Ukrajnában a népi fazekasságnak számos híres központja ismert. Közülük egy Opisnya. Itt új üzem épült, az itt dolgozó népi mesterek közül tíz az Ukrán SzSzK Művészeti Szövetségének is tagja. Az ukrán népművészet szokatlanul gazdag. Azzá teszi tartalmának mélysége, színeinek elevensége, a benne rejlő életerő és népi bölcsesség. Ezek a tulajdonságok örökké élnek a fa- és kerámiatárgyakban, a hímzett kendőkben és a falfestésekben, a népi képecskékben és a gyöngyfüzérekben. Megfigyelhető bennük a népi hagyományokhoz való hűség, de a modern alkotó termelésre való törekvés is. A népi hagyományokat továbbfejlesztve a népből jött mesterek önállóan jutottak el mesterségük csúcsára. Tanítójuk gazdag színeivel, formáival maga a kimeríthetetlen természet volt. Amikor mi a népművészetről beszélünk, mindenekelőtt a mai sikeres alkotásokra gondolunk. Ekkora tömegben — természetesen — voltak közepes szintű tárgyak is, és a művészi szint alatt létrejött kispolgári utánzatok is, és ezek ma sem ritkák. És nem szabad számításon kívül hagyni az emberek esztétikai ízlésének alakításában játszott befolyásukat. A népművészek révén létrejött a népi díszítőművészet jelentős ágait képviselő alkotások sora, több közülük a művészi festészettel áll kapcsolatban. Ilyenek az olyan nagyszerű gobelinek, mint pl. a V. I. Lenint ábrázoló, a Népek barátsága és az Ukrán és az orosz nép egyesülése című gobelin. A központi Lenin múzeum új kijevi fíliáléjába is hasonló gyönyörű gobelinek kerültek. Az utóbbi években a múzeum szorgalmazta a népművészekkel való közreműködést. E közreműködésnek megvannak a saját tradíciói. A népművészek korábban is bemutatták mesterségbeli tudásukat a múzeum területén, 1983-tól azonban bevezettük a népművészeti vásárokat is, ahol alkotásaikat el is adhatják a látogatóknak. A múzeum munkatársai igyekeznek, hogy a legérdekesebb, legeredetibb népművészeket hívják meg a vásárokra, akik mesterien kivitelezett tárgyaikkal jelentkeznek. Mint mindig, mindenütt, előfordulnak közepes szintű munkák is és olyanok is, amelyek egyszerűen csak másolatok. A múzeum révén fejtik ki erőfeszítéseiket a Kulturális Minisztérium, a helyi Ipari Minisztérium, az Ukrán Műemlékfelügyelőség és a szakszervezetek, hogy aktivizálják az együttműködést a népművészet mestereivel. A népi ezermestereknek módjában áll, hogy tanulmányozzák a múzeum gyűjteményeit és megfigyeljék a hagyomány fejlődését. 1985 szeptemberében a múzeumban gyakorlati foglalkozásokat szerveztek a népi fazekasság tárgykörében. Ezeken a foglalkozásokon tudósok és Ukrajna valamennyi kerületéből összehívott fazekasmesterek vettek részt. A foglalkozások létrehozóinak sorában, a múzeumon kívül, ott voltak a szakszervezetek, az Ukrán SzSzK Kulturális Minisztériuma, a helyi Ipari Minisztérium és az Ukrán Műemlékfeügyelőség is. A népművészet problémái között a legfontosabb a folytatás, a tradíció fejlődése, valamint az utánpótlás kérdése. Múzeumunkban már három éve működik a népi fazekasság gyermekstúdiója, ahol az iskolásokat ismertetik meg ezzel az ősi kézműves mesterséggel. Képzésükben tudósetnográfusok, művészettörténészek, művészek és népművészek is részt vesznek. Tudományos munkatársaink rendszeresen tartanak elő7. kép. Kolhozparaszt háza a szumszki területről