Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Györffy István ( 1884—1939)

hónapok azonban a lassú erjedés idejét jelentették. A Táj- és Népkutató Központ 1939. évi, nyári — kiskunhalasi — táborozás megbeszélésein s vitáin, valamint a további, a kisebb táji kutatások során egyre inkább érlelődött a már kiirthatatlan gondolat, a népi kollégium megvalósulása s lehetősége. A kollégium gondolata azonban, az eszme továbbélését, az elvetett mag életrevalóságát is bizonyítva, a kezdeti megtorpanás ellenére is megmaradt élo, eleven követelménnyé. Nem kis erőfeszítések mellett, a népi írók gondolatvilágában és eszmei segítségével alakult meg a későbbiekben, a Turul Szövetség keretében, a rövid fennállása idején is még változó, gomolygó Paraszt Főiskolások Közössége, még 1939. október 28-án. Majd, pár hónapon belül: 1940. január 3-án a PFK tagjai a Turul Szövetség keretében — nem kis belső csatározások árán — autonóm közösségként megalakítják a Bolyai-kollégiumot, az első népi kollégiumot. Az a kétéves időszak, amely a Bolyai-kollégiumból a Györffy István Kollégiumig vezette - alakulása hivatalos időpontja: 1940. február 24. -, a jó munka, a gazdag termés, a gondolatok forrása és érlelése időszaka volt. így érthető, s így tudtuk akkor is, és így tudjuk értékelni ma is, a természetes, a törvényszerű alakulás és fejlődés alapján a N É K O S Z a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége - megalakulását, megvalósulását: 1946ban, július 18-án. Az igaz, egy már gyökerében megváltozott világ, egy új magyar demokratikus társadalom reményében. Györffy István neve, alkotó és irányító egyénisége elválaszthatatlan a falusi, a paraszti, a népi kollégiumok mozgalmától.

5 6. A néphagyomány értékelése és gyakorlata Györffy István gondolatai, a mindennapi beszélgetések, az egyetemi oktatás tanrendjei beosztásában, egyrészt szigorúan követték a megszabott elvi irányításokat, az egyetemi követelményeket, másrészt egy szabadabb, egy felszabadultabb megközelítéssel és gyakorlattal újabb és általánosabb kérdések és problémák felé fordultak. Az Egyetem Néprajzi Tanszéke hallgatói, a Néprajzi Intézet növendékei számára mindez már természetes és következetes oktatási — nevelési — folyamat eredménye. A Néprajzi Tanszék mellett működő Táj- és Népkutató Központ, majd kényszerű jogutódja, sorozatos összejövetelein, kiszállásain, heti előadásain, megbeszélésein és vitáin, a történeti, a gazdasági, a néprajzi, a szociológiai problémák és kérdések állandóan a napirenden voltak. A Néprajzi Tanszék munkatársai mellett, külső, meghívott előadói — Erdei Ferenc, Veres Péter, Somogyi Imre, Kovács Imre — s még sokan mások, szerepe, személye és előadása is egyaránt vonzotta az egyetemi hallgatókat. Az előadások és a kérdések, a hozzászólások, a szigorúan tudományos, szakmai értekezések és értékelések mellett, természetszerűen és sok esetben nagyon is tudatosan, erős kritikai megfogalmazásban jelentkeztek; Már az előadások s az előadók megválasztása is jelezte a várható magatartást, s a hallgatók azonosulását nem egy esetben tanulságos volt folyamatosan követni és értékelni. Az előadók közül kétségkívül Erdei Ferenc és Veres Péter volt a legnépszerűbb. A hozzászólások, a viták megteltek politikai színnel és tartalommal, s mindez a hallgatók magatartását is alapvetően meghatározta. Szabad fórum volt a Néprajzi Tanszék — a Táj- és Népkutató Központ, akkori érzéseink szerint, a szociális tartalmú, de egyúttal hagyománytisztelő és értékelő fiatalok második otthona, magas szintű szemináriuma. Nagyban hozzájárult ennek a friss s éltető légkörnek a kialakulásához Györffy István nevelő készsége, személyes varázsa, s a már akkor közkézen forgó Javaslata' vagy más néven a , m e m o r a n d u m'. Tudtunk róla és közismert volt, hogy Teleki Pál bemutatkozó — program beszédében 1938. június 11-én az Országgyűlésben, a politikus szigorúan megkötött megfogalmazásával, jelentőségéhez mérten foglalkozott Györffy István elgondolásaival és javaslatával. A már közismertté vált, s egyre nagyobb érdeklődést kiváltó javaslat, memorandum végül is 1939. július havában, Györffy István élete utolsó szakaszában könyvalakban is megjelent, s rövid időn belül három kiadást is megért. Györffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés c. munkája így vált még ma is élo és termékeny hagyatékká. A tanulságos munkát, kiadványt széles körű érdeklődés kísérte. A lelkes ismertetések és értékelések nagy elismeréssel fogadták Györffy István posztumusz munkáját, politikai és tudományos hagyatékát. Ismertetésük és értékelésük változatos sorából, sorozatáról, szinte teljes és hiánytalan képet nyújt Rékásy Ildikó bibliográfiája. Hasznos és tanulságos feladat lenne részleteiben is ismertetni és elemezni Györffy István iránymutató munkáját. Tudománytörténeti vizsgálat és elemzés adhatna teljes értékű ismertetést erről a tanulságos munkáról. Számos tanulmány, cikk, értekezés, szövegköz-