Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Györffy István ( 1884—1939)

lés, részletek közreadása foglalkozott vele már Györffy István életében, majd halála után közvetlenül is, hazánkban, hazánkon kívül, s emlékezete még ma is él. A Sarló Mozgalom, az erdélyi Hitel, egyéni és szervezeti eló'adások, ismertetések keretében hazánk széles rétegei ismerhették meg. Számomra mindig emlékezetes marad — többek között — a Felvidéki Prohászka Körök VIII. Kongreszszusán, (Kassa városában, 1939. VIII. 13—17. között) megtartott előadás, amelyhez a legjobb, a legtárgyilagosabb és megindítóan ó'szinte hozzászólást — helyesebb lenne azt írnom: kiegészítést — mindannyiunk nagy örömére és tanulságára Veres Péter tartotta. Györffy István munkája — hagyatéka — még ma is, majd fél évszázad elmúltával is alapvető jelentőségű. Kritikai elemzése és értékelése — előzményeinek a tárgyilagos feltárásával, megírása kényszerének és követelményének történeti megvilágításával, kétségkívül tudománytörténeti jelentőségű feladat; a társadalomtudomány és a néprajztudomány — s végső soron a társadalomtudományok — egyik jelentős feladatát jelenti. Rövid ismertetésünkben, inkább csak villanásszerű példáiban, mintegy sommás felsorolásban, elsősorban azokra a fogalmakra, feladatokra, szervezetekre utalunk, amelyek — egy emberöltő alatt, társadalmunk jelen formájában — részben vagy teljes egészében is megvalósultak. A „Tartalom "-nak csupán egyes - kiragadott — címeit, fejezeteit említjük, azokat, amelyek napjaink társadalmi, szociológiai, történeti, néprajzi, művészeti és közművelődési életének már alapvetően jelentős intézményeit érintik és jelentik. A nyelvtudomány, a történettudomány, a néprajztudomány, a népművelés, a könyvtártudomány és a közkönyvtárhálózat, a muzeológia, a szabadtéri néprajzi múzeum, a népi műemlékvédelem, a népművészeti, a honismereti feladatok és kutatások, s mindegyik megannyi tartozéka és részletkérdése a Györffy Javaslata', a , m e m o r a n d u m ', a Györffy kiadvány egységes, egymásba fonódó tartozéka. S sorolhatnánk még tovább, a más elnevezés alatt működő szervezetek, intézmények és kutatások s megvalósult gazdag és változatos sorait.

6 7. Az öreg számadó Györffy Istvánról, a tudós professzorról, a jeles oktató-nevelő mesterről szólva még további részletes emlékezést adhatnánk. Az egyik nagykunsági tanulmányutunk, 1939 tavaszán rendezett — kiszállásunk — alkalmával a professzort, a mestert, a számadó névvel illettük. Nagykunságban, Karcag határában: Üllőlaposa, Berek, Ködszállás, Ágota, Gergely, Cserhát, Tilalmas és Tatárülés tanyái között járva, Tibucnál tanyáztunk. A régi határjel vagy még a régebbi kunhalom is a kunok világát Őrzi. Erre mentünk fel valahányan. Körbenéztünk, a Nagykunságra, de olyan távolba és előre látni, mint a professzor, a mester, nem volt meg hozzá a képességünk. Meg sem kíséreltük. Lejöttünk, s elhagytuk az egykori vigyázó dombot. A professzor még sokáig fent állt a dombon, figyelő szemmel merevenjárta a távoli határt : vigyázta a nyáját. Az , ö r e g számadó' emléke még ma is elevenen él, társadalmunk — tudományunk — és közművelődésünk tudatában.

7 * Életének, tudományos, oktatói és nevelői működésének, munkásságának legnagyobb tanulsága — a magyar művelődéstörténet egyik jeles kutatója — tudósa — Benkő Samu — megfogalmazásával, szavaival élve : ,a helyzettudat változásainak a feli smerése'. Az általa oly sok alkalommal említett és példaképnek is elénk állított Erdély XVII— XVIII. századi gondolkodó és kiművelt foi, az áldozatkész oktató és nevelő mentorok és tanítómesterek, a nagyhírű kollégiumok tevékenységéből és munkásságából, eredményeiből hasonló értelmezéssel irányította gondolatainkat. Az egyre elmélyültebb és határozottabb gondolattársításhoz bizonyára még nagymértékben hozzájárultak az erdélyi — a kolozsvári diákévek emlékei, a nagy és hosszú vándorlások, gyalogutak hasznos tanúságai. A nagykunsági születésű nevelő — a magyar nép tudósa — így formálta, így adta át és így hagyományozta ránk a haladás és megmaradás elvének és értelmezésének a jogát, kötelességét és vállalását.

8