Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete

2. kép. A tanyaépület gádoros bejárata 1958-ban. (Karcag-Berek, Üllőpart 414.) nak, az Andrási család valamennyi tagjának, tehát a szülők (az apa és az anya), valamint a nyolc gyermek teljes egészségi — orvosi — vizsgálatát elvégzi, kezdve 1939. év Őszén, s megismételve, mintegy befejezve 1940. év végén, a tanyavizsgálat befejezése idejében. Ezenkívül még tervbe vette, vállalta a család minden egyes tagjának, a szülőknek és a gyermekeknek a havonkénti ellenőrző egészségügyi vizsgálatát. A vizsgálattal kapcsolatosan még a tanyával közvetlenül is szomszédos Berekfürdő (strand- és kádfürdő) rendszeres használatának lehetősége és biztosítása is fölmerült.

50 7. A tanya mint lakóhely kérdésével is foglalkoznunk kellett. Az egykori pitarólas tanya, mint a gazdasági élet színtere, egyidejűleg lakóhely is, s ennélfogva a lakhatóság, a lakáshasználat funkcionális viszonylatára is gondoltunk. Már a korábbi műszaki-építészeti felmérési munkálatainknál is megfigyelhettük, hogy a tanya és a gazdasági melléképületek egyes helyiségeinek — részben a téli, részben a nyári időszaknak is megfelelően használata még további, tavaszi, nyári, Őszi és téli s eltérő ciklusok igénybevételével is változik. Az egyes helyiségek — a pitaról (lóistálló), a lakószoba (a ház), az ököról (téli és nyári) — funkciója nemcsak az állattartás rendjében, hanem a család tagjai, főleg a már felnőtt korú gyermekek, a fiatalság használatában is változatos. Ennek a lakhatóságnak, a tanyaépület, az épületcsoport használati gyakorlatának mint alapvető és kiinduló jelenségnek, a további vizsgálati eredmények jelzésének a biztosítására grafikus ábrázolásban is rögzítettük megfigyeléseinket. 8. Külön is részletesen foglalkoztunk a család táplálkozásával, étkezési rendjével, szokásával. A minden napra szóló és általános érvényű adatok mellett a személyekre bontott, az egyéni táplálkozás — étkezési napló, étrend — naponkénti följegyzését és időközönkénti ellenőrzését javasoltuk. Kívánatosnak tartottuk még — lehetőség szerint — az ételkészítés, a sütés-főzés gyakorlatát, az ételek összetételének megfigyelését, feljegyzését. 9. Külön is nagyjelentőségű volt számunkra az Andrási család iskolaköteles gyermekeinek a tanulási lehetősége, nemkülönben a család általános művelődési - olvasási — igénye, olvasottsága és gyakorlata. Az emlékezetünk természetesen kihagyhat és egyidejűleg torzíthat is, s a már alapjában is tévedhet. Mégis, úgy emlékezem, hogy az általános szociográfiai és mezőgazdasági jellegű vizsgálatok sorában ez a művelődési témakör volt az egyik legalaposabban kutatott, látha-