Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete

tólag is kedvelt és közvetlen érdeklődést is kiváltó kérdéscsoport LOVAS László számára. Ám az is igaz, s nem tagadhatjuk, hogy az ilyen jellegű vizsgálatok, ténymegállapítások igénye benne volt már a köztudatban is. Azokban az években a nagy érdeklődést kiváltó falujárás, falu- a mezőgazdasági üzemmunka, falu- és mezőgazdasági üzemszociográfia mellett, sok esetben azokkal együttesen, s parasztság, a tanyai és a falusi lakosság kulturális életének a vizsgálata prominens követelménnyé vált. 10. Több alkalommal fölmerült mint alapvető kívánalom az állandóbb, a folyamatos, a megszakítás nélküli megfigyelés igénye, a helyszíni közvetlen részvétel, a családban élés megfelelő biztosítása s a közvetlen családi — baráti s munkatársi kapcsolat — a munkamegosztás természetesnek is ható lehetősége. Úgy gondoltuk, hogy a napjainkban már eléggé természetesnek tartott és gyakorolt, résztvevő megfigyelés módszerét lehet és kell alkalmazni az adott lehetőségeken belül. Ha nem is biztosítható a teljes mezőgazdasági munkaév folyamán az együttélés, a közösségi — családi — töretlen és folyamatos kapcsolat a közös munkálkodásban, a mezőgazdaságban, a család életében; a tervezett vizsgálat még töredékeiben is maradandó értékű megfigyeléseket jelentett volna számunkra. Bármennyire is egységesnek és átfogónak tűnhet negyven év távlatában a föntiekben vázolt és egy gazdasági évre szóló gyűjtő- és kutatómunka, végső soron bizonyára mégsem lett volna teljes egészében hiánytalan s követendő példa. Megbeszéléseink közben azonban fölmerült annak a gondolata is, hogy a mindennapi adatanyag kronologikus — naplószerű — följegyzése, egy hiánytalan, Őszinte és tárgyilagos regisztrálásra törekvés s mindezeknek a következetes végrehajtása bizonyára már önmagában is jelentős eredményekhez vezethet. GYÖRFFY István egyetemi tanár, a Néprajzi Intézet táj- és népkutató csoport vezetőjének váratlan halála — 1939. október 3-án — azonban minden más egyéb elgondolással és tervvel együtt a nagykunsági, karcagi tanya gazdasági éve, behordástól bekor dásig ; egy tanyasi család munkamegosztása tárgyú vizsgálatát már nem tette lehetővé.