Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete

városi tiszti főorvos. A helyszíni megbeszélés időpontja: 1939. október hó folyamán. A helyszíni megbeszélés tárgya: A kutató (a kutatók) tanyai elhelyezése: szállás, étkezés biztosítása, a közlekedési lehetőségek. Közvetlen vasúti megálló: Tatárülés m. h. 2. A helyszíni gyűjtő- és kutatómunka kezdete : 1939. november hó 1. Elgondolásunk szerint kb. 2-3 napos közös, LOVAS László és VARGHA László kiszállása; a kutatómunka általános és részletes helyszíni megbeszélése a tanya bérlőjével, Andrási Jánossal és családjával. A részföladatok meghatározása és a család minden egyes tagjával megbeszélése; a mindennapi élet, a napi munkafolyamat, a közösségi, a családi és az egyéni föladatok, munkafolyamatok rendszeres regisztrálása, a családi napló, a munkanapló vezetése, a napi étkezés gondos, személyekre vonatkozó bejegyzése, az egészségügyi készség megfigyelése, a művelődési igény (könyv, újság stb.) és lehetőségek rendszeres feljegyzése. 3. Mindezeket — a vázlatosan fölsorolt és összegzett föladatokat természetesen csakis a család, ill. a család minden egyes tagjának az egyidejű s önkéntes bevonásával, foglalkoztatásával véltük megoldani. Úgy terveztük, hogy LOVAS László hetenként 2-3 napon át tartózkodik a tanyán, a család körében, illetve egykét hetes megszakítással egy-egy teljes héten át tartózkodik a tanyán, a családdal együtt, megfigyeléseket végez; időközben a család tagjai által folyamatosan készített, s rendszeresen, napról napra lejegyzett adatokat átvizsgálja, ellenőrzi és kiegészíti. Ez az elgondolás - akkor úgy tűnt — megfelelőnek, elegendőnek volt tekinthető. Az időszakonként a Néprajzi Intézetben vagy a helyszínen is végezhető szakmai áttekintés és ellenőrzés, föltevéseink szerint, a gyűjtő- és kutatómunkálatok megfelelő irányítását, ellenőrzését is biztosíthatja. 4. A mezőgazdasági munkálatok vizsgálatánál az egész évi mezőgazdasági munkaterv (tevékenység) áttekintése volt az elgondolásunk lényege: a tavaszi, a nyári, az Őszi és a téli mezőgazdasági munkálatok részletes elemzése. A családi, a családtagonkénti munkamegosztás s ezzel kapcsolatban a hetenkénti, a naponkénti, az egyéni foglalkoztatás, gazdasági vagy egy-egy alkalomhoz kötött tevékenység után, mint jelentős s el nem hanyagolható cselekménysorozat, az egyes ünnepekhez fűződő kötelmek, közösségi és egyéni előírások, megkötöttségek vizsgálata is fölmerült. Az bizonyos, hogy a teljes és végleges munkaterv még nem alakult ki; a fentiekben vázoltak a megbeszéléseinken vetődtek föl, s lényegében még további megformálásukra volt szükség. Az előzetes megbeszéléseinken a parasztcsalád jellegéről, a család szerepéről, a tanyai család sajátosságairól is szót váltottunk. így részletesen foglalkoztunk a parasztcsalád megélhetésének két legbiztosabbnak vélt fogalmával s formájával, a földes az állattulajdon jelentőségével. A továbbiakban szó került még a kétgenerációs vagy a már eléggé ritka háromgenerációs családok jellegéről, szerepéről, a szülők megosztott vagy egyedi, a családfő irányító szerepéről, a család férfi és nó'i munkájának értékeléséről. S végül, különös tekintettel voltunk a nagycsaládos, a nyolcgyermekes Andrási család életében is már nyomatékosanjelentkező családtagok nemek szerinti munkamegosztása vizsgálatára. Jól tudtuk, s fölmértük, hogy a hagyományos paraszti gazdálkodásban a család minden tagja tevékeny részt vállal, mert részt kell vállalnia. Ezek a kérdések vezettek el a családtörténeti vizsgálat igényére is, ismerve az Andrási család nagyiványi eredetét, peremvidéki származását; s figyelembe véve, hogy ilyen jellegű vizsgálatokat 1939-ben a nagykunsági, a derzstomaji gyűjtő- és kutatómunkálataink alatt már eredményesen megkíséreltünk.

48 5. Előzetes megbeszéléseink időpontjában még nem volt, s nem ismertünk olyan jellegű megfogalmazásokat, kérdőíveket, amelyek használata, gyakorlata meghatározta volna a tervezett munkálatokat. Úgy véltük, s abban bíztunk, hogy a vizsgálat folyamán egy egész év vizsgálata, megfigyelései alapján bizonyára kialakulhat egyfajta rendszerező metódus, módszertanilag is elfogadható kérdéscsoport, s mintegy utólag is öszszeállítható útmutató, kérdőív.

49 Ezek közül egy-két, meghatározásnak is vélt kérdést megemlítek. a) A vizsgálatra kiválasztott tanya, a birtokos (a tulajdonos) és a bérlő' (a harmados) gazdasági, személyi adatai, adottsága, magatartása, a vizsgálat lehetőségének optimális biztosítása mellett és annak érdekében is. b) A birtokos (a tulajdonos) és a bérlő (a harmados) közötti társadalmi és személyi kapcsolat, ellentét, a két család, s a családtagjai egymáshoz fűződő kapcsolata és viszonya. c) A Nagykunság peremvidékéről származó, nagyiványi család gazdasági és társadalmi kapcsolata a tanyavidék — Tilalmas, Üllőpart, Berek — lakosságával; a szomszédság szerepe és jelentősége. d) A családi munkamegosztás. A családtagok föladata egy gazdasági év folyamán, havi, heti, napi közösségi és egyéni, egyedi, alkalmi megosztásban. ej A családi jövedelem fölhasználása. A családtagok kereseti lehetősége. A közös használata, az egyedi haszon, ill. a juttatás. 6. A nagykunsági, a karcagi tanya vizsgálata keretében az átfogó és rendszeres egészségügyi vizsgálatra is gondoltunk. Dr. KISS Mihály, Karcag városi tiszti főorvosa már előzetesen vállalta, hogy a tanya lakói-