Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete

iskolások Közössége és a Kollégium gondolata, szervezése mellett az egyetemi hallgatók körében nagy érdeklődést váltott ki.

36 Az előzőekben említett három nagyobb kérdéscsoport — s ezzel szoros kapcsolatban álló, általánosabb kérdések és föladatok iránti érdeklődés körül az alakuló és a formálódó vélemények kölcsönös beszélgetésekben oldódtak föl. Sajátosan koncentrált érdeklődési kedv alakítgatta, fejlesztette a nagy vonalakban, fő jellemzőiben már megfogalmazott elgondolásokat, ötleteket és kérdéscsoportokat. A már említett és központi kérdéssé vált tervegyüttes, a nyugat-dunántúli aprófalvak vizsgálata, mintegy további és folyamatos kutatási lehetőség, már eleve biztosítottnak volt tekinthető; s a későbbi eredményeket az 1939. év gyűjtő- és kutatómunkái megnyugtatóan előlegezték.

37 Az általánosabb vonatkozású, s egy-egy település közösségi-társadalmi rétegének szociográfiai vizsgálata, bármilyen nagy figyelmet is váltott ki, sem a földrajzilag és etnikailag is kijelölhető kis tájak és települések, sem a részben már eléggé ismert néprajzi csoportok szerint, megnyugtató módon még nem tűnt elfogadhatónak, bár az egyetemi hallgatók igénye és aktivizálása kétségkívül ennél a kérdéscsoportnál, témakörnél volt a legjelentősebb.

38 Az alföldi, a nagykunsági tanyakérdés részletes megismerése — korábbi megbeszéléseink alapján — egyik hallgatónk érdeklődését fölkeltette. A megbeszélések alkalmával a kérdéscsoport, a témakör részletes elemzése során, az alföldi, elsősorban a tiszántúli parasztság életének alapos ismeretével, logikus gondolkodási készségével s kivételes szociológiai szemléletével tűnt föl. Az egyetemi hallgató előzőleg már részt vett a Központi Oktató-Kutatás 1939 júliusában Kiskunhalas és környékén megtartott táborozáson, helyszíni vizsgálatokban, majd azt követően az egyik, az ún. mozgó tábor (Kiskunfélegyháza, Bankfalu) tevékeny tagjaként figyelemreméltó társadalomtudományi — szociográfiai —jellegű megfigyeléseket végzett. Az általános és a közösségi, majd az egyéni megbeszélések folyamán egyre inkább meggyőződtünk arról, elsősorban GYÖRFFY István kivételes emberismerete és szelektáló készségének megfelelően, hogy LOVAS László egyetemi hallgató erre a hosszabb időt is igénylő föladatra minden tekintetben megfelelő. Tanulságos visszaemlékezni ezekre a megbeszélésekre, amelyekben teljes kötetlenségében, mint három egyívású, s nem mint egyetemi tanár, hallgató és oktató, megbeszélései — eszmecseréi — folytak. A beszélgetve oktató, az oktatva tanító és az elgondolások, a megjegyzések, javaslatok egyenértékű baráti megbeszélése alapján már találkozásaink elején, ha csak nagy vonalakban is, kirajzolódott a föladat : egy nagykunsági, egy karcagi tanya gazdasági éve és családi munkamegosztása folyamatos, egy egész éven át tartó, történeti-néprajzi, agrártörténeti és családtörténeti vizsgálata, teljes értékű megismerése, regisztrálása és öszszegezése. LOVAS László, emlékezetem szerint, a M. Kir. Pázmány Péter Tudomány Egyetemen bölcsészettudományi egyetemi hallgató, magyar és német nyelv és irodalom szakos, kérte és vállalta ezt a jelentős föladatot és megbízást. Már az előző nyári táborozáson, majd később az ún. táborozások alkalmával kitűnt buzgó és sokoldalú érdeklődésével, jó megfigyelőkészségével és erős indulatú vitázó képességével, s végül mint legfontosabb jellemzője : rendszeres és pontos, hiánytalannak is tekinthető adatgyűjtő gyakorlatával. A nagykunsági, a karcagi tanya mielőbbi és közvetlen megismerése céljából LOVAS László — a megadott fölvilágosításoknak s a tájékoztatásoknak is megfelelően — két napon át előzetes helyszíni megfigyelést végzett, még az 1939. évi szeptember folyamán kijelölt tanyán (Karcag. Külterület. ÜllŐpart 414. tanyaszám) a rendelkezésre bocsátott összes adatok (rajzanyag, felmérések, fényképek, adatok, jegyzetek stb.) ismeretében.

39 A helyszíni szemle — megfigyelés — s LOVAS László szóbeli jelentése, jegyzetanyaga, tapasztalatainak csoportosítása és értékelése a már ismert s logikus gondolkozását és újból bizonyította. A további és folyamatos, s most már rendszeressé váló megbeszéléseink során úgy véltük, hogy a nagykunsági, a karcagi tanya egy gazdssági évre tervezett vizsgálata a maga sajátos komplex szemléletével, a szinte egyedülálló témacsoportosítással, biztató és reménykeltő szakmai kutatásnak is tekinthető. LOVAS László az előzetes, tájékoztató jellegű, kétnapos helyszíni megfigyelése egyúttal a személyi kapcsolat közvetlen felvételét is jelentette, méghozzá biztató előjellel, s az 1939— 1940. évre tervezett folyamatos vizsgálat, helyszíni otttartózkodás — együttélés : szállás, étkezés — lehetőségét is már eleve biztosította. A nagykunsági, a karcagi tanya adatanyaga, a vonatkozó szakirodalom, GYÖRFFY István korábbi adataival és tanulmányaival együtt, úgy véltük, elegendő alapot nyújt a fentiekben vázolt komplex vizsgálathoz.

40 További elgondolásunk volt az adatanyag folyamatos és rendszeres kiegészítése. Ennek érdekében úgy terveztük, hogy a vizsgálatok minden adatát jellegük és tartalmuknak is megfelelően tároljuk, kezeljük s kiegészítjük, a M. Kir. Pázmány Péter Tudomány Egyetem Néprajzi Intézetében, a Központi OktatóKutatás tervezett adattárában. ROTTLER Ferenc (Szerk.) a Népi Kollégiumok