Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete

iskolások Közössége és a Kollégium gondolata, szerve­zése mellett az egyetemi hallgatók körében nagy érdek­lődést váltott ki. 36 Az előzőekben említett három nagyobb kérdéscso­port — s ezzel szoros kapcsolatban álló, általánosabb kérdések és föladatok iránti érdeklődés körül az ala­kuló és a formálódó vélemények kölcsönös beszélge­tésekben oldódtak föl. Sajátosan koncentrált érdeklő­dési kedv alakítgatta, fejlesztette a nagy vonalakban, fő jellemzőiben már megfogalmazott elgondolásokat, ötleteket és kérdéscsoportokat. A már említett és köz­ponti kérdéssé vált tervegyüttes, a nyugat-dunántúli aprófalvak vizsgálata, mintegy további és folyamatos kutatási lehetőség, már eleve biztosítottnak volt tekint­hető; s a későbbi eredményeket az 1939. év gyűjtő- és kutatómunkái megnyugtatóan előlegezték. 37 Az általánosabb vonatkozású, s egy-egy település közösségi-társadalmi rétegének szociográfiai vizsgála­ta, bármilyen nagy figyelmet is váltott ki, sem a föld­rajzilag és etnikailag is kijelölhető kis tájak és telepü­lések, sem a részben már eléggé ismert néprajzi csopor­tok szerint, megnyugtató módon még nem tűnt elfo­gadhatónak, bár az egyetemi hallgatók igénye és akti­vizálása kétségkívül ennél a kérdéscsoportnál, témakör­nél volt a legjelentősebb. 38 Az alföldi, a nagykunsági tanyakérdés részletes meg­ismerése — korábbi megbeszéléseink alapján — egyik hallgatónk érdeklődését fölkeltette. A megbeszélések alkalmával a kérdéscsoport, a témakör részletes elem­zése során, az alföldi, elsősorban a tiszántúli paraszt­ság életének alapos ismeretével, logikus gondolkodási készségével s kivételes szociológiai szemléletével tűnt föl. Az egyetemi hallgató előzőleg már részt vett a Központi Oktató-Kutatás 1939 júliusában Kiskunha­las és környékén megtartott táborozáson, helyszíni vizsgálatokban, majd azt követően az egyik, az ún. mozgó tábor (Kiskunfélegyháza, Bankfalu) tevékeny tagjaként figyelemreméltó társadalomtudományi — szociográfiai —jellegű megfigyeléseket végzett. Az ál­talános és a közösségi, majd az egyéni megbeszélések folyamán egyre inkább meggyőződtünk arról, elsősor­ban GYÖRFFY István kivételes emberismerete és sze­lektáló készségének megfelelően, hogy LOVAS László egyetemi hallgató erre a hosszabb időt is igénylő föl­adatra minden tekintetben megfelelő. Tanulságos visszaemlékezni ezekre a megbeszélések­re, amelyekben teljes kötetlenségében, mint három egyívású, s nem mint egyetemi tanár, hallgató és ok­tató, megbeszélései — eszmecseréi — folytak. A be­szélgetve oktató, az oktatva tanító és az elgondolások, a megjegyzések, javaslatok egyenértékű baráti megbe­szélése alapján már találkozásaink elején, ha csak nagy vonalakban is, kirajzolódott a föladat : egy nagy­kunsági, egy karcagi tanya gazdasági éve és családi munkamegosztása folyamatos, egy egész éven át tartó, történeti-néprajzi, agrártörténeti és családtörténeti vizs­gálata, teljes értékű megismerése, regisztrálása és ösz­szegezése. LOVAS László, emlékezetem szerint, a M. Kir. Páz­mány Péter Tudomány Egyetemen bölcsészettudomá­nyi egyetemi hallgató, magyar és német nyelv és iroda­lom szakos, kérte és vállalta ezt a jelentős föladatot és megbízást. Már az előző nyári táborozáson, majd ké­sőbb az ún. táborozások alkalmával kitűnt buzgó és sokoldalú érdeklődésével, jó megfigyelőkészségével és erős indulatú vitázó képességével, s végül mint legfon­tosabb jellemzője : rendszeres és pontos, hiánytalannak is tekinthető adatgyűjtő gyakorlatával. A nagykunsági, a karcagi tanya mielőbbi és közvet­len megismerése céljából LOVAS László — a meg­adott fölvilágosításoknak s a tájékoztatásoknak is meg­felelően — két napon át előzetes helyszíni megfigyelést végzett, még az 1939. évi szeptember folyamán kijelölt tanyán (Karcag. Külterület. ÜllŐpart 414. tanya­szám) a rendelkezésre bocsátott összes adatok (rajz­anyag, felmérések, fényképek, adatok, jegyzetek stb.) ismeretében. 39 A helyszíni szemle — megfigyelés — s LOVAS László szóbeli jelentése, jegyzetanyaga, tapasz­talatainak csoportosítása és értékelése a már ismert s logikus gondolkozását és újból bizonyította. A továb­bi és folyamatos, s most már rendszeressé váló megbe­széléseink során úgy véltük, hogy a nagykunsági, a karcagi tanya egy gazdssági évre tervezett vizsgálata a maga sajátos komplex szemléletével, a szinte egyedül­álló témacsoportosítással, biztató és reménykeltő szak­mai kutatásnak is tekinthető. LOVAS László az előze­tes, tájékoztató jellegű, kétnapos helyszíni megfigye­lése egyúttal a személyi kapcsolat közvetlen felvételét is jelentette, méghozzá biztató előjellel, s az 1939— 1940. évre tervezett folyamatos vizsgálat, helyszíni ott­tartózkodás — együttélés : szállás, étkezés — lehetősé­gét is már eleve biztosította. A nagykunsági, a karcagi tanya adatanyaga, a vo­natkozó szakirodalom, GYÖRFFY István korábbi adataival és tanulmányaival együtt, úgy véltük, elegen­dő alapot nyújt a fentiekben vázolt komplex vizsgálat­hoz. 40 További elgondolásunk volt az adatanyag fo­lyamatos és rendszeres kiegészítése. Ennek érdekében úgy terveztük, hogy a vizsgálatok minden adatát jelle­gük és tartalmuknak is megfelelően tároljuk, kezeljük s kiegészítjük, a M. Kir. Pázmány Péter Tudomány Egyetem Néprajzi Intézetében, a Központi Oktató­Kutatás tervezett adattárában. ROTTLER Ferenc (Szerk.) a Népi Kollégiumok

Next

/
Thumbnails
Contents