Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete

befejezésével, bizonyos kiválasztás alkalmazásával, a már bevált hallgatókból négy csoport alakult. Ezek közül az egyik „... csoport Tálast István vezetésével tovább kutat Halason. . . majd később, ún. mozgó, más, szomszédos településeken végez helyszíni gyűjtő- és kutató munkát. — A második csoport Györffy István és Vargha László vezetésével a Nagykunságban folytatja a tavaly, az Öntözési Hivatal megbízásából megkezdett kutatást."

26 Mind a két terület, a Duna—Tisza köze, a Kiskunság, Kiskunfélegyháza és a Nagykunság jellegzetes tanyás település, s ennélfogva a két csoport résztvevői, részben a még hazai emlékekkel is élve, jól megismerhették a tanyavilág, a tanyakérdés sajátos, bonyolult társadalomtudományi értékű és történeti-néprajzi jellegű és tárgyú kérdéseit, problémáit. A kiskunhalasi, változó területű, ún. mozgó tábor, egy szűkebb térben, „...A Kiskunságban (Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza településekben) működő csoport főként a néprajzi gyűjtés terén végzett jó eredményű munkát. . ." Hozzáfűzhetjük még, hogy Kiskunfélegyházán (Bankfalu városrészben) jelentős szociográfiai gyűjtést — vizsgálatot — is végeztek, amelyet egy későbbi időpontban, már mint a Györffy-kollégium tagjai, s mintegy megismételve az 1939. évi vizsgálatot, 1941. február hónapban tovább folytattak. A másik „.. .a nagykunsági (Karcag, Derzstomaj) csoport munkája, ha külső eredményekben szegényesebb is. .. átfogóbb és talán egyetemesebb szempontok alatt végezte munkáját."

21 Ennek a csoportnak a munkájában tizenkilencen vettek részt, s a sokoldalú föladatok megismerése és vizsgálata során tanulságos megfigyeléseket végeztünk. A nagykun tanyavidék különböző és nagyobb területi egységét helyszíni bejárás keretében tanulmányoztuk. Jelentós és tanulságos eredményeket értünk el Derzstomaj demográfiai viszonyainak a tanulmányozásával. „A közösségi munkában részben az egyes szakszempontok szerint egyéni, részben állandó megbeszélésekkel együttesen végzett kutatás alapján dolgoztuk fel helyzetét. Részletes egyéni lapok képezik gyűjtésünknek az alapját, melyeket a község minden egyes házánál, ill. családjáról vettünk fel: 3 generációra vonatkozó demográfiai, vagyoni, foglalkozási stb. adatokat. Ezek az adatok Derzstomaj község kialakulására, szociális helyzetére kimerítő adatokat, anyagot szolgáltattak."

28 A nagykunsági (Karcag, Derzstomaj) csoport helyszíni bejárása keretében, az első feladat az ún. Tilalmas tanyavidék településszerkezete, tanyáinak a gazdálkodása és közelebbi megismerése volt. „A tanya és a város viszonya (állandó kintiakás — kétlakiság) feles, harmados, szabadtanyás stb. bérlők gazdasági és szociális helyzete. Néprajzi szempontból a nagykun tanyákra jellemző tüzelős ólakat, gazdálkodást, állattartást, s egy tanya tárgyi felszerelését vizsgáltuk "

2q Már korábban, az első évek gyűjtő- és kutatómunkája folyamán, majd a Központi Oktató-Kutatás keretében újból felmerült egy nagykun tanya egész évi gazdasági munkálatainak vizsgálata, akkori megfogalmazásaink szerint egy tanya, egy tanyán élő család életének, gazdasági évének vizsgálata, behordástól behordásig. Az előző' évek vizsgálatai és tapasztalatai alapján, figyelembe véve a tanya, a tanyás birtok típusát, nagyságát, a gazdálkodás, a gazdasági munkálatok hagyományos jellegét és munkamegosztását, elsősorban egy a Karcag város határbeli, a Tilalmasban fekvő, s a Tatárülés vasúti állomás, a Berek-íüráŐ körzetében lévő tanyára gondoltunk. így került sor az előző évek során az egyik, még az 1938-ban megvizsgált és felmért tanyára. Ez a tanya a Berek határrészben, az Üllőparton terült el.

30 A közelebbi, egy általánosabb s egységesebb — lényegében átfogóbb vizsgálatra kiválasztott tanya adatai jó részét, elsősorban a tanya történetinéprajzi és műszaki-építészettörténeti adatait, felmérését stb. már az előző évben, 1938-ban, majd 1939-ben a már jelzett helyszíni bejárás alkalmával újból részletesen tanulmányoztuk. A tanyára vonatkozó adatanyag általánosabb és egyidejűleg a részletes ismertetését, értelmezését és értékelését időközben már több alkalommal is közöltük mint a Nagykunságra jellemző tanya, az egykori tüzeló'sól, egyik jellegzetes és építészetileg, esztétikailag is értékes példáját. így bemutattuk a tanya helyszínrajzát, felmérései rajzanyagát, tüzelőberendezését, a juhhodályt, a gazdasági épületek egyikét és az épület, az épületegyüttes fényképeit.

31 E tanya legfontosabb adatai, a korábbi, az 1938— 1939. és az 1940-es évek helyszíni gyűjtőmunkálatai alapján már eléggé ismeretes volt. Bár a szóbeli hagyományozás, a visszaemlékezés, a tanyabirtokos, a tulajdonos — későbbiekben a rokonság — és a bérlő adatközlései bizonyos mértékben eltértek egymástól, viszont egyes részletekben meglepő azonossággal ki is egészítették egymást. Mintegy 20 éves távlattal, 1958-ban a tanyagazdaságot, a tanyát újból megvizsgáltuk, az időközben bekövetkezett társadalmi, politikai és gazdasági változások építészeti vetülete alakulásának és rögzítése céljából.

32 Az 1938-as és az 1958-as évek közötti változásokra vonatkozó újabb és kiegészítő adatok még jobban elmélyítették eddigi ismereteinket. Az 1945. évre s következő évek eseményeire vonatkozó adatokat ÖRSI Julianna szíves és önzetlen segítségének köszönöm.

33 A Berek határrészben, az Üllőparton fekvő tanya területe — megközelítő pontossággal 40 kat. hold volt.