Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete

befejezésével, bizonyos kiválasztás alkalmazásával, a már bevált hallgatókból négy csoport alakult. Ezek közül az egyik „... csoport Tálast István vezetésével to­vább kutat Halason. . . majd később, ún. mozgó, más, szomszédos településeken végez helyszíni gyűjtő- és ku­tató munkát. — A második csoport Györffy István és Vargha László vezetésével a Nagykunságban folytatja a tavaly, az Öntözési Hivatal megbízásából megkezdett kutatást." 26 Mind a két terület, a Duna—Tisza köze, a Kiskun­ság, Kiskunfélegyháza és a Nagykunság jellegzetes ta­nyás település, s ennélfogva a két csoport résztvevői, részben a még hazai emlékekkel is élve, jól megismer­hették a tanyavilág, a tanyakérdés sajátos, bonyolult társadalomtudományi értékű és történeti-néprajzi jel­legű és tárgyú kérdéseit, problémáit. A kiskunhalasi, változó területű, ún. mozgó tábor, egy szűkebb tér­ben, „...A Kiskunságban (Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza településekben) működő csoport fő­ként a néprajzi gyűjtés terén végzett jó eredményű mun­kát. . ." Hozzáfűzhetjük még, hogy Kiskunfélegyházán (Bankfalu városrészben) jelentős szociográfiai gyűjtést — vizsgálatot — is végeztek, amelyet egy későbbi idő­pontban, már mint a Györffy-kollégium tagjai, s mint­egy megismételve az 1939. évi vizsgálatot, 1941. feb­ruár hónapban tovább folytattak. A másik „.. .a nagykunsági (Karcag, Derzstomaj) csoport munkája, ha külső eredményekben szegényesebb is. .. átfogóbb és talán egyetemesebb szempontok alatt végezte munkáját." 21 Ennek a csoportnak a munkájá­ban tizenkilencen vettek részt, s a sokoldalú föladatok megismerése és vizsgálata során tanulságos megfigyelé­seket végeztünk. A nagykun tanyavidék különböző és nagyobb területi egységét helyszíni bejárás keretében tanulmányoztuk. Jelentós és tanulságos eredményeket értünk el Derzstomaj demográfiai viszonyainak a tanul­mányozásával. „A közösségi munkában részben az egyes szakszempontok szerint egyéni, részben állandó megbeszélésekkel együttesen végzett kutatás alapján dolgoztuk fel helyzetét. Részletes egyéni lapok képezik gyűjtésünknek az alapját, melyeket a község minden egyes házánál, ill. családjáról vettünk fel: 3 generációra vonatkozó demográfiai, vagyoni, foglalkozási stb. adato­kat. Ezek az adatok Derzstomaj község kialakulására, szociális helyzetére kimerítő adatokat, anyagot szolgál­tattak." 28 A nagykunsági (Karcag, Derzstomaj) cso­port helyszíni bejárása keretében, az első feladat az ún. Tilalmas tanyavidék településszerkezete, tanyáinak a gazdálkodása és közelebbi megismerése volt. „A tanya és a város viszonya (állandó kintiakás — kétlakiság) feles, harmados, szabadtanyás stb. bérlők gazdasági és szociális helyzete. Néprajzi szempontból a nagykun ta­nyákra jellemző tüzelős ólakat, gazdálkodást, állattar­tást, s egy tanya tárgyi felszerelését vizsgáltuk " 2q Már korábban, az első évek gyűjtő- és kutatómunká­ja folyamán, majd a Központi Oktató-Kutatás kereté­ben újból felmerült egy nagykun tanya egész évi gaz­dasági munkálatainak vizsgálata, akkori megfogalma­zásaink szerint egy tanya, egy tanyán élő család életé­nek, gazdasági évének vizsgálata, behordástól behordá­sig. Az előző' évek vizsgálatai és tapasztalatai alapján, figyelembe véve a tanya, a tanyás birtok típusát, nagy­ságát, a gazdálkodás, a gazdasági munkálatok hagyo­mányos jellegét és munkamegosztását, elsősorban egy a Karcag város határbeli, a Tilalmasban fekvő, s a Ta­tárülés vasúti állomás, a Berek-íüráŐ körzetében lévő tanyára gondoltunk. így került sor az előző évek so­rán az egyik, még az 1938-ban megvizsgált és felmért tanyára. Ez a tanya a Berek határrészben, az Üllőpar­ton terült el. 30 A közelebbi, egy általánosabb s egysége­sebb — lényegében átfogóbb vizsgálatra kiválasz­tott tanya adatai jó részét, elsősorban a tanya történeti­néprajzi és műszaki-építészettörténeti adatait, felméré­sét stb. már az előző évben, 1938-ban, majd 1939-ben a már jelzett helyszíni bejárás alkalmával újból részle­tesen tanulmányoztuk. A tanyára vonatkozó adatanyag általánosabb és egyidejűleg a részletes ismertetését, ér­telmezését és értékelését időközben már több alkalom­mal is közöltük mint a Nagykunságra jellemző tanya, az egykori tüzeló'sól, egyik jellegzetes és építészetileg, esztétikailag is értékes példáját. így bemutattuk a ta­nya helyszínrajzát, felmérései rajzanyagát, tüzelőbe­rendezését, a juhhodályt, a gazdasági épületek egyikét és az épület, az épületegyüttes fényképeit. 31 E tanya legfontosabb adatai, a korábbi, az 1938— 1939. és az 1940-es évek helyszíni gyűjtőmunkálatai alapján már eléggé ismeretes volt. Bár a szóbeli hagyo­mányozás, a visszaemlékezés, a tanyabirtokos, a tulaj­donos — későbbiekben a rokonság — és a bérlő adat­közlései bizonyos mértékben eltértek egymástól, vi­szont egyes részletekben meglepő azonossággal ki is egészítették egymást. Mintegy 20 éves távlattal, 1958-ban a tanyagazda­ságot, a tanyát újból megvizsgáltuk, az időközben be­következett társadalmi, politikai és gazdasági változá­sok építészeti vetülete alakulásának és rögzítése céljá­ból. 32 Az 1938-as és az 1958-as évek közötti változá­sokra vonatkozó újabb és kiegészítő adatok még job­ban elmélyítették eddigi ismereteinket. Az 1945. évre s következő évek eseményeire vonatkozó adatokat ÖRSI Julianna szíves és önzetlen segítségének köszö­nöm. 33 A Berek határrészben, az Üllőparton fekvő tanya te­rülete — megközelítő pontossággal 40 kat. hold volt.

Next

/
Thumbnails
Contents