Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Vargha László (1904—1984) - KECSKÉS PÉTER: Vargha László és a Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény

3. kép. Lakóház a telek elején. Kide, Kolozs m., Alsó u. 31. (1941). (Chidea, jud. Cluj, Románia) mind mennyiségében, mind minőségében, mint amire a szaktudomány számított. VARGHA László nemcsak építményeket fényképezett, hanem telekméretben, családban és gazdaságban gondolkodott, s a fotótechnika adott szintjén láttatott is. Példaként hozzuk erre az egyik 1941-ben készült felvételsorozatát, ahol „látószöge" a kidéi lakóház szabadkéményének datálásától (1869) a tüzelőberendezésen át a gazdasági épületekig tartott (1—7. kép). Fényképkomponálási készsége rokon a néprajzi megfigyelésben és építészeti pontosságban is megnyilvánuló precizitással. Olyan sok összefüggő, egymást magyarázó és jó minőségű felvételt készített, hogy joggal kell VARGHA Lászlót a magyar néprajzi fényképezés legnagyobbjai között számon tartanunk. 2. A MNÉGY adat-, rajz- és fényképanyagában az egyes tételek, lapok és képek mintegy háromnegyede egyedileg és sajátkezűleg feliratozott, meghatározott vagy a gyűjteményrészeken belüli utalások révén viszszakereshető. Ez a tény a MNÉGY egyik legnagyobb értéke, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy több száz elpusztult vagy átalakított objektum anyagát tanulmányozhatjuk. A meghatározások általában a következő adatokat jelentik: téma, téma keletkezési ideje (datálás, évszám, feltételezett időpont), hely (utca, házszám vagy hrsz.), készítő neve és a készítés ideje (sokszor az év mellett a hónap és nap is). A nem VARGHA Lászlótól vagy tanítványi köréből származó anyagnál (kapott, vásárolt, örökölt tételek) is legalább a készítő neve és a téma földrajzi, ill. nagytáji besorolása általában szerepel. 3. A több százezres nagyságrenddel jellemezhető MNÉGY információs anyagát három elv szerint gyűjtötte, ill. rendezte. Ezek közül a topográfiai szisztéma a legjelentősebb. Jellemző, hogy a gyűjtemény átvételekor — bár két helyről kellett anyagát elszállítani — viszonylag gyorsan vissza lehetett sorolni a dossziékat a földrajzi rendszerbe: megye/nagytáj; falu; falun belül dűlő, határrész, utca; telek-, ház- vagy helyrajzi szám szerint. Az adattári jellegű anyag mintegy harmada tematikusán beosztott dossziésorozatokból áll. E sorozatok lehetnek néprajzi fogalmak (alaprajz, kerítés, víznyerés stb.), intézmények és kutatóhelyek vagy tudományos kutatók nevei szerint rendezettek. A harmadik technikai elv az ábécésorrend szoros tartása. Az alfabetikus rend akár földrajzi egy-