Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Adatok a szabadtéri gyűjtemények magyarországi történetéhez (Az 1938—1940 között megrendezett budapesti mezőgazdasági kiállítások parasztházai)

nácnyílás tengelyében áll. A jobbra eső szoba Kalocsa, a balra nyíló szoba Kiskunfélegyháza anyagát foglalja magában. a) Kiskunfélegyháza Szép formájú — kívülről, vagyis a szomszédos, a kalocsai szobából fűló' — búboskemencével. A kiállítási helyiség eredeti — muzeális — anyaggal van eléggé rendszertelenül berendezve. A megvilágítás is rendkívül „eredeti" : kisebb kocsikerék a lámpa, láncon függ, s a hat küllőnek megfeleló'en hat gyertyatartó van ráeró'sítve. A kiállítási helyiségben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kirendelt díszruhás hajdúja mutogatja a kiállított tárgyakat, bó'ven magyaráz, s készséggel válaszol a kérdésekre. „Egy híres érsek bölcsője ez. — Rózsa Sándor nyerge." S nevetve mutatja a falon lógó nyekergot. A kiállított bútorok frissen vannak brunolinozva, lakkozva. Itt semmi sem eladó. A kiállított tárgyak a Kiskunfélegyházi Múzeum tulajdonát képezik. A kemence is valódi, jól megépített, tüzelnek is benn és meleg is. „A búboskemence titkától a népművészeti alkotásig minden tőlünk ered, lehet érdeklődni utána!" — mondja egy polgári ruhás, a fekete monoklis, 55. számú vezető, kikiáltó. „A kemencét kukoricaszárral fűtik és szalmával. Olcsó és nem ráz!" — teszi még hozzá kedves közvetlenséggel. b) Kalocsa A szomszédos kiskunfélegyházi szoba búbos kemencéjének a „torka", a füstelvezető kamin nyílása itt áll, ebben a szobában, mellette szeneslyuk és katlan van falazva. A kiállítási helyiség részben eredeti, részben új, vásári kalocsai bútorokkal volt berendezve. Balra hosszú festett karoslóca, előtte asztal, hátul üvegezett vitrin, kiállítási anyaggal, e mellett festett láda és pár karszék. A szoba falait kalocsai pingáló asszonyok festik. „Az egyik látogató. .. 20 percig nézte, mélyen elmerülve a festést" — magyarázza a fekete monoklis kikiáltó. 9. Pásztorélet 1938 A Kiállítási Falu mögött nagykunsági kontyoskunyhó, szárnyék, kiskunsági jellegű taliga és cserény, hajdúsági jellegű vasaló állt, s egy eléggé sajátos, hurokformájú vasalóval egybeszerkesztett szárnyékot is építettek. A kontyoskunyhó után közvetlenül két részben, jó formájú, kisebb és nagyobb üstökben főzték a birkapörköltet. A látogatók jó étvággyal fogyasztották. lO.kcp. Mezőgazdasági Kiállítás (1940): A kiállítási falu „háziipari kiállítási" háza