Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - BÁLINT JÁNOS: A nemesborzovai harangtorony

JEGYZETEK 1. BORZÔVAI Nagy Ottó (1909. 56.) szerint e terület birtokosai — a Bors nemzetség — részt vettek a Kopasz-féle lázadásban, és annak 1319-ben történt leverése után „a lázadók itt emberek szeme elől elrejtett erdőterületen húzhatták meg magukat", így lett a falu neve Bors-Odva. Ezt a feltevést lát­szik igazolni a falu erődszerű telepítése is. A mai lakosok úgy tudják, hogy a környéken sok borz miatt az ősidőkben Borz-Odva volt a falu neve. FÉNYES Elek 1837. 304. Borzova nevű település Szatmár vármegyében 8 római katolikus, 264 re­formátus, 6 zsidó vallású lakossal, de van Borzo­va település Torna vármegyében is, Pelsőchöz egy mérföldnyire keletre 335 lakossal. (FÉNYES Elek 1837. 345.) 2. RADETZKY László 1934. 50. és BOROVSZKY Sa­mu 1909. 93. 3. A vizsgálat felölelte az egész Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék, illetve Ung-, és Ugocsa várme­gyék kapcsolódó részeinek térképszelvényeit. Ezek alapján 293 településből: orsós település 174, a XVIII. század végén már nem orsós, több utcás település 101, egy házsoros, félutcás település 11, szórt, halmaztelepülés 3 (Fogaras, Nagyalmás, Komlós) zárt, patkóalakú település 2 (Mánd és Nemesborzova); kis település 4 (Lucska 6 épület, Mátyus 10 épület, Ramocsa 14 épület, Borzova 19 épület). 4. Ma élő idős emberek emlékeznek az 1935-ben vég­zett folyamszabályozási munkák során a falu be­járatánál (ma is itt a bejárat) 3—4 m mélyen ta­lált 40—50 cm átmérőjű cölöpökre, melyek a régi patakmederbe voltak leverve. 5. Valószínű építési ideje az 1830-as évek vége lehe­tett, 1896-ban még működött. A legkorábbi adat egy 1842-ben történt baleset kapcsán található az egyházi halotti anyakönyvben (Lásd még: VAR­GA Lajos 1896. 381). 6. BALOGH Ilona (1935. 18.) szerint már 1301-ben Harangláb nevű községet említenek a levéltári for­rások. 7. BALOGH Ilona 1935. 142 : Büdszentmihályon és vi­dékén haranglábnak nevezik, ami legfeljebb „3 ölnyi magas, és fölül két ágra menő, egy szál fá­ból áll, és benne csak egy kis harang fér el...". A minősítéseknél magam is ezt vettem figyelembe. 8. Tiszaberek: 1797-ben két földbeásott tölgyfaoszlop tartja a harangot, deszkafedél alatt. (BALOGH Ilo­na 1935. 156). 9. Beregszász: 1755-ben fasátor van említve. Ez azon­ban nem feltétlenül utalás a torony sátorforma alakjára: BALOGH Ilona 1935. 131. Feltehetően DOMANOVSZKY György 1936. 39. utalása sem az egész torony formájára vonatkozik, hanem csak a toronysisakra. Ennek ellenére elképzelhető, és lo­gikus a ferde oszlopvázú, sátorformájú torony elő­fordulási lehetősége, de ezt bizonyítani adatok hiá­nyában nem tudjuk. 10. Ma már ilyen megoldás nem található. Felsőszent­erzsébeten (Zala megye) ellenben olyan szerkeze­tű torony állt, mely átmeneti típusnak fogható fel. (1981-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzemba került, és ott 1982-ben újból felépítették). 11. A borzovai torony bontása előtt a falu közössége harangszóval búcsúztatta a tornyot. A harangozó több mint tíz különféle hangjelzést mutatott be, melyekről magnetofonfelvétel készült. 12. Érdekes eredményre vezethetne egy nyelvészeti vizsgálat, mely a népi famegmunkálás műszavait venné szemügyre. Megfigyeltem, hogy az ács szak­zsargon német eredetű kifejezései nem használato­sak népi építészeti elemek és munkafolyamatok magyar megnevezéseiben. 13. BALOGH Ilona 1935. 31: Nagykőrös város Pesten levő házát 1639-ben, török mesteremberek zsinde­lyezik. 14. KOROMPAI György 1942. 24: Demiénházi Balog György faragó 1744-ben a mikházi ferences bará­tok szolgálatában áll (Lásd még: BALOGH Ilona 1935. 58.). 15. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattára (FAD. — 44). 16. KISS Kálmán 1878. 380. 17. RADETZKY László 1934. 47. 18. A Szatmári Egyházi Vidékbe Eső . . . 1809. 19. BALOGH Ilona 1935. 146—156. 20. RADETZKY László 1934. 41: A Cobb alatt álló szatmári várőrség (ún. sárga német) 1662-ben mit sem adva arra, hogy lakosai nemesek „ezeket a gerendára felkötözték, megverték és rabul vit­ték. Marha és élelemállomány 200 frt kárt szen­ved". (Lásd még: KISS Kálmán 1878. 378.). 21. RADETZKY László 1934. 47. 22. KISS Kálmán 1878. 605: Reformálás alkalmasint 1543—1545-ben Mándon. Feltehetően filiáján, Bor­zován is. 23. BORZOVAI REFORMÁTUS EGYHÁZ DICSŐ­SÉGKÖNYVE 1882: „Az egyháztagok évtizedeken át majdnem fedél nélkül álló és eldőlésnek indult tornyát... példás eréllyel zsindelyeztette be új­ból, és renováltatta ki ..." „Minthogy a torony ja­vítása és befestése mintegy 400 frt-ba került, így az adakozásból befolyt pénzen felüli összeget, igás és kézi munkájára váltott szakmány munkájukért felvett összegekből, és úgy e célra rendezett zárt­körű táncz mulatságokból befolyt összegekből fe­dezte.. ." „A gombfeltétel alkalmából jelen volt kisszekeresi lakos Varga László, Koós Lajos; mán­di lakos Csepei László." A Nemesborzován talál­ható dokumentum gyűjtőívet is tartalmaz nevek­kel, összesen 171 frt-ról. 24. Statisztikai vizsgálat érdekes módon bizonyíthatná, hogy mégis áll már háromszáz éve. 25. KOVÄTS J. István 1942. 137: Az állandó háborús­kodás következtében a XVII. század derekától, a a XVIII. század végéig 1050-ről 739-re csökkent a gyülekezetek száma a Tiszántúli Egyházkerületben. A hadjáratok leírását lásd: Magyar katona vitéz­ségének ezer éve 1933: 318—350. 26. BALOGH Ilona 1935. 146—156: Kölesénél és Szat­márcsekénél. 27. KISS Kálmán 1878. 370—884. így jár Borzova, Mánd, Kis-Szekeres, Kölese, Vámosoroszi stb. Mi­lotán 1000 forint a kár. összesen mintegy 40 falut rabolnak ki a vidéken. 28. Tölgy és fenyőfán (deszkázat, zsindely) kívül rit­kán találtam gyertyán, szil, égerfa, bükkfa alkat­részeket, sohasem teljes szerkezetként, inkább ja­vítás, pótlás eredményeként. Ezeket a fákat több­nyire gazdasági szerkezetek (őrlő, dörzsölő, járom stb.) készítésére, míg a gyümölcsfákat (alma, kör-

Next

/
Thumbnails
Contents