Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)
Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A szabadtérbe kihelyezett fatárgyak hiánypótlása fa felhasználása nélkül
zikai ártalmak közül az egyik legagresszívebb tényező a páratartalom: akadálytalanul az épületbe áramlik. Az 1976-ban termohigrográffal végzett külső és belső mérések — amikor az épület már elkészült, de berendezése még nem volt és réskitöltéseit nem oldottuk meg, ezt a feltevést teljes egészében bizonyították. 14. Természetesen a légáramlás révén az említett régiótól feljebb is — elsősorban a gombák spórái találhatók meg mindenütt, csaknem az eredeti, közvetlen szóródási sűrűségben. Vagyis ebben a tekintetben a gombák, a téli hónapok kivételével, olyannak tekinthetők, mint a fizikai ártalmat okozó tényezők: mindig és mindenütt jelen vannak. 15. A rovarok az utódnemzéshez szükséges optimális rajzási idő meghatározása, valamint azok kifejlődését elősegítő legkedvezőbb élettér kiválasztása szempontjából már képesek szelektálni. Élettevékenységüket ilyen alapon szabályozzák is: (gondoljunk pl. a közismert májusi cserebogár előfordulásának évenkénti változásaira). Az elsőrendű ipari károsítok ennyiben veszélyesek, ugyanakkor egyedszámuk szerencsére viszonylag alacsony. Kivétel az az eset, amikor a külső természeti környezet számukra a túlszaporodást teszi lehetővé. Ez az ún. gradáció. Utóbbiról a fakártevők esetében nincs tudomásunk, mert feltehetően senkinek nem volt módja ezt a jelenséget az egyes fajoknál megfigyelni. Közismert viszont erdészeti farontólepkékkel kapcsolatban előfordult hasonló eset, vagy pl. a szárnyashangyák 1968. évi Budapest környéki túlszaporulata. Amennyiben viszont a rovarok ill. a bábjaik már az anyagba bejutottak ha maguk az egyedek nem is) élettevékenységük kimutathatók. Utóbbiak alakja fajtabélyeg. Az ilyen alapon történő fajmeghatározási módszerek kimunkálásában e tudományterületen ill. a szűkebb szakmában is elsőként komoly összegző munkát SZALAY Zoltán a KMI Resteurátor Osztály vezetője, a Restaurátori Intézet docense végzett. 16. A spórákat ellenálló külső burok veszi körül, s ez a tok csak akkor „oldódik" ha a leendő „csíraranövény" életkörülményei biztosítottak (hőmérséklet, páratartalom). Ha jól védett repedésben telepedhetnek meg természetesen az úi egyed létrejöttének feltételei jobbak. Rossz körülmények között viszont soká ún. nyugvó (látens) állapotban ..várják ki" a feltételek kedvezőbbre fordulását. A gombaspórák fejlődése igen gyors. Gyökérzetük (a hifák) a megtelepedési ponttól több méteres távolságra nyúlhatnak el, a faanyag szövetein^k rostjai mentén közvetlenül bontják és veszik fel n szükséges tápanyagot, ez pedig maga a növényi sejtek falanyaga. A lebontás igen gyors és annyira tökéletes, hogy több esetben a külső felület teljesen érintetlen. Még színbeli elváltozás sem taDasztalható. (pl. a köbös korhadást előidéző gombák). Ha azonban a faanyagot módunkban van kézbe venni rögtön feltűnik az egész ..fatest" hungarocellszerű könnyű súlya. A külső változatlan kéreg enyhe nyomásra beszakad, és belül a volt faállomány egységes rozsdabarna színű. Ez az anyag könnyen szétomlik mégpedig szabályos köbös hasáb alakú darabokra. Ez csak egy csoport a sok közül, hisz a szürke, fehér ill. fekete korhasztógombák kártétele sem kisebb mérvű. 17. A réskitöltő konzerváló massza összetétele — több kísérleti keverék kipróbálása után — a következő lett: 1. Száraz, (kalciumion-mentesre mosott) finomra szitált homok: 55 kg 2. Kaolin: 35 kg 3. Mangándioxid 1 kg 4. Magnézium szilikolfluorid 8 kg 5. Zsíralkoholszulfonát 1 kg összes súly: 100 kg A mi esetünkben két-két csomag ultraport használtunk (5. zsíralkoholszulfonát) detergensnek. Így mód volt arra, hogy a száraz anyagokat egy teljesen rozsdátlanított és belül műgyantával kikent — felső egyharmadában levágott — 200 literes vashordóban előzőleg fa keverő alkalmatossággal homogenizáljuk. Csak azután adtuk hozzá a 18 liter vizet. Az elkeverés igen nehéz, de több vizet nem szabad hozzáadni, mert ha a massza túl vizes, igaz könnyen kezelhető, de beszáradása után túl nagy a zsugorodása. Ez azt jelenti, hogy a védőszer nem fog egyenletesen eloszlani a későbbiekben a védendő felületek között. Ha csak ultramassza áll rendelkezésre detergensként azt csak a víz hozzáadása után lehet a keverékbe bedolgozni. A fluoridok erős humán mérgek is. A velük való munka csak szakirányító által meghatározott módon végezhető! 18. A fluoridok igen érzékenyek a kalciumvegyületekre (ezért kell a homokot kalciummentesre mosni. A kaolinban Ca-ion nincs!). A fluor (Ca++) kalciumvegyülete = CaF 2 vízben oldhatatlan. Ennek következtében sem a növényi, sem az állati szervezetekben nem tesz kárt, hisz testük sejtjeibe — ahol a víz az egyik fő közvetítő anyag — nem kerülhet be. Ahol a környezetben a kalcium megjelenik a fluort azonnal leköti. Pl.: Ca(OH) 2 +2NaF—OaP 2 +2NaOH. Ez kémiailag visszafordíthatatlan reakció! (A CaF? aláhúzott képlete azt jelenti kémiailag, hogy ez vízben többé nem oldható csapadék!) A reakciónak a környezet szennyezés kivédése szempontjából igen nagy a jelentősége, hisz a talajban van Ca4-4- ion. Amit tehát az esővíz oda lemos, az oldhatatlan csapadék. Állagvédelmi szempontból viszont tudni kell, hogy ahol ezt az anyagot alkalmazzák, ott agyagtapasztást, meszelést nem szabad végrehajtani, mert az a védőszert végleg hatástalanítja. AZ ÁLLAGVÉDELMET — ebből is kitetszik — CSAK BIOLÓGIAI—KÉMIAI KÉPZETTSÉGŰ SZAKEMBER IRÁNYÍTHATJA ! ! 19. Természetesen a fanyagot nem járja át teljes keresztmetszetében. Ez ugyanis a szöveti szerkezet és az egy-egy alkalommal történő minimális anyagbeszívódás miatt teljességgel lehetetlen. A felületeken viszont olyan töménységben dúsul fel, hogy az az összes odajutó szervezetet szinte azonnal elpusztítja. 20. Természetesen — mivel vízoldható anyagról van szó — a csapó eső kimosó hatása ellen ezt kell védeni. A népi építészeti gyakorlat a boronaelemek közötti rések kitöltésére a disznószőr bedolgozása után az agyagos letapasztást alkalmazza. A múzeumi állagvédelmi gvakorlat kaolin-homok és polivinil butirál = 3.5:5:1.5 rész — 1.5 rész denaturált szeszben eldolgozott keverékét javasolja. (A későbbiekben ez nem vízoldható!) 21. A dilatáció fogalma a testek azon alakváltozását jelenti — nyúlás és zsugorodás —, melveket a környezet hőhatása révén szenvednek el. Az egyes testek sajátos dilatációs modulusaikkal jellemezhetők. Más-más a különféle fémek, a kövek v. az pcrves fafaiták stb. hőmozsási jellemzőié. 22. Ma még nem tudiuk bizonyosan, hogy mely műanyagokat képesek a orimitív élőszervezetek elbontani. Példaként az Egvesült Államokban a második világháború alatt kifejlesztett PVC-t említhetnénk, melv űgv tűnt igen stabil ellenálló anva<*. (Hosszabb ideiű állása közben sósavat is ..izzad"). Az utóbbi időben különféle államokból közzétett kutatási eredmények azt igazolják, hosrv meffielent eev ..PVC-evő" baktérium. Az egvik angliai hulladékfeldolgozó szabadalom, a szemétbe került tejeszacskók hasznosítására pont a baktériumos elbontást alkalmazta. (Ez viszont már Polietilén!) 23. Az eredeti méreteket az erős leromlás és az öszszeépítés speciális volta miatt nem lehet megál-
