Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A szabadtérbe kihelyezett fatárgyak hiánypótlása fa felhasználása nélkül

lapítani. Végül is az ajtólap külméreteit a feliratok helyzete és a tokok távolsága alapján határoztuk meg. A szóban forgó munkák műszaki irányítását az akkori kivitelező, az OMF Visegrádi Építésvezetősége helyi művezetője, SZÉP Géza kiválóan oldotta meg. Az állagvédelmi szakember csak egy vele együtt gondolkodó műszaki vezető segítségével tud igazán jól feladatot megoldani!) 24. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a porózus — bár műgyantával átitatott — rész leválik a fáról a műgyanta adalék nyomán keletkezett új önsúly hatására! 25. A SZILOPLASZT szürke és fehér kivitelben kerül forgalomba. Céljainknak — mivel a faanyag a szabadban beszürkül — a szürke színű felel meg. A felületeken akkor tapadt jól, ha etilacetát: nitrohígító: aceton = 3:2:1 arányú keverékével az összerősítendő felületeket két-három ecseteléssel átmostuk. (Ezek a felületek már xylamon-xyladekoros kezelést is kaptak!) 26. Az eltávolítás főleg csak a szivacsos porló szerkezetű felületekre korlátozódott. A viszonylagosan stabil, bár romlott részeket már meghagytuk. Az eredeti kb. kétcolos anyagból a legvastagabb területen is csak 7—8 mm-es rész maradt meg. 27. Érdekes volt megfigyelni, hogy denaturált szesz, aceton kevésbé tisztított szépen és hatásosan, mint a dimetilformamid. Az utóbbival történt óvatos kémiai kezelés után a vesétekbe bevitt zöld festék szép tiszta élénkségével tűnt elő. 28. A konzerválás a hátoldalon beitatást jelentett, míg a feliratos lapon előbb a betűk feltárt felületeit metakrilát oldattal erősítettük meg. Ezután a feliratos oldalt vékony rétegben szintén a xylamonxyladekor színtelen konzerváló eleggyel kentük át. 29. Az OMF egyik műemléképületének födémcseréjénél a kiemelt és még használható — csont kemény — tölgyanyagot a SZNM állagvédelmi kiegészítései céljaira szállította intézményünk telephelyére. 30. Ezt a munkát az OMF asztalosai végezték el! 31. Az epamin gyanta — bár viszonylagos rugalmassággal rendelkezik — mégis a merev típusok közé tartozik, (ma már nem kapható). 32. A teljesen kész ajtón akkor is ma is kopogtatással kideríthető, hogy a két elem között több helyütt üregek vannak! (Az 5. 6. és 7. pontban közölt munkák kivitelezését SOMOGYI Sándor és MELCHER Mihály restaurátor kollégáim végezték). 33. Hosszú ideig a színezés megoldásához, semmiféle alkalmas anyag nem adódott, mert a SZILIPLASZT gumiszerű, szinte zsíros-szilikonos felületén a kipróbált kezelő-átvonó szerek nem kötöttek meg. Világossá vált, hogy a kívánt hatást csak egy másik megfelelő szilikonkészítménytől várhatjuk, így került sor a SZILOR TB benzinben oldható lakk kipróbálására is. (A vállalkozás merésznek látszott, mert a SZILOPLASZT a Budalakk V. gyártmánya vot, míg a SZILOR TB a Finomvegyszer Szövetkezet terméke, összetételüket, mivel az gyártási titok, nem sikerült megtudni. Viszont a helyes kiindulópont segített. A TB tapadt a felületen! Most már csak a látszólag kisebb probléma — a színező anyag bevitele a felületkezelőszerbe — megoldása volt hátra. A SZILOR TB könnyen oldotta a szintetikus festéket, ám ezek alkalmazásához nem járultam hozzá. Ennek oka az a — szakmai körökben közismert — tény, hogy a SUDAN — stb. szerves alapú színezőanyagok a nap ultraibolya sugárzása hatására vagy elszíneződnek vagy úgy bomlanak el, hogy eredeti színűket más, nemkívántra változtatják meg. így bár kezdetben nagyon nehezen lehetett eulálni a poranyagú földfestékeket, kellő finomítás, a tömény anyagban való eldörzsölés után már jól fel lehetett használni!