Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A szabadtérbe kihelyezett fatárgyak hiánypótlása fa felhasználása nélkül

JEGYZETEK 1. „A Mátyás király és kora" c. kiállításban meghatározták a tárlók megvilágítási mértékét. (Sallaburg, 1982.) 2. Ez ellentmond annak a természeti törvénynek, mely szerint a Földön található a nyugalmi állapotnál magasabb energiaszintet tartalmazó, hordozó anyagoknak, testeknek kiegyenlítődni ill, nyugalmi állapotba kerülni kell. A törvényszerűség óhatatlanul strukturális és anyagi átalakulásuk ill. teljes lebomlásuk és szétesésük révén valósulhat csak meg. A folyamat lezajlásakor felszabadult energiákat más testek ill. szervezetek hasznosítják. Tulajdonképpen azért is történik a teljes lebomlás, hogy az energia felszabadulása es átadása révén mind a magasabb rendű, ill. mind az alacsonyabb rendű szervezetek életfeltételei biztosítottak legyenek. 3. A konzerválószerként alkalmazott kémiai anyagokra is érvényes a lebomlás törvénye, bár kétségtelenül igaz, hogy a különféle újabb szilikonalapú készítmények stabilitási referenciái egyre jobbak, így például a Sziloplaszt féleségek időtállóságát már 5—10 évnyi időtartamban jelölik meg. 4. A valóságban ez a fajta, ilyen tisztán jelentkező elkülönülés aligha mutatható ki. A különféle tudományágakon belül ezért is volt szükség további részterületek elkülönítésére úm.: fizika-, fizikokémia, biológia-, és biokémia, kémia és a legújabban már biofizikai tudományokról is beszélünk. A valóságban ezek sokkal bonyolultabb összefüggést mutatnak, és gyakorlatilag csak azért választjuk szét e területeket, hogy a kutatás ill. elsősorban az oktatás számára bizonyos határokat jelölhessünk ki. A legfontosabb tényezőket az alábbiak szerint röviden tárgyalva a következőképpen foglalhatjuk össze: 4.1. Fizikai tényezők: 4.1.1. A nap ultraviola sugárzása, mely a szöveteket és a sejtek falát roncsolja, ill. 4.1.2. a központi égitestünk hősugárzása, mely a testek felületeinek gyors szárítása mellett azok erős — és helyi hőtágulását eredményezve igen romboló hatású. 4.1.3. A csapadékvíz halmazállapot változásai révén bekövetkező elváltozások (duzzadás, kioldóhatás ill. fagyás — fagyáskor ni. tíz térfogategységnyi víz tizenegy térfogategységnyivé válik. 4.1.4. A szél szikkasztó hatása, ill. az ezzel kapcsolatos egyéb igénybevételek (az erős légnyomás csavaró-, hajlító és nyíró erői. ill. a szélhordta finom homokszemcsék felületcsiszoló kontató ereié), 4.1.5. a villámcsapás révén előállt hőigénybevétel, 4.1.6. a talaj szerkezeti összetétele miatt bekövetkezett környezeti változások (dagadás, vízfeldúsulás vagy ennek épnen ellenkezője), mind a legelső ún. fizikai károk kialakulását eredményezik. 4.2. Kémiai tényezők: 4.2.1. Talaj feletti, légköri hatások, 4.2.2. talajfelszíni hatások, 4.2.3. talajban lezajló kémiai folyamatok. 4.3. Biológiai tényezők: 4.3.1. Vírusok, baktériumok, 4.3.2. gombák (esetleg mohák és más .szervezetek is), 4.3.3. rovarok, 4.3.4. madarak, 4.3.5. rágcsálók, 4.3.6. patás (elsősorban erdészeti területtel szomszédos helyeken lényeges) kártevők. 5. így válik lehetségessé, hogy az anyagi szerkezetbe behatoljon, és megkezdje a további feltárást az esetleg jelenlevő kémiai anyag ill. így tudnak megtelepedni a vírusok, baktériumok, gombák és rovarok is. 6. Természetesen a réskitöltéssel már korábban is (1972-ben) foglalkoztunk. Az akkor e célra alkalmazott epoxigyanták azonban részint kiestek a faanyagból, részint tovább repesztették azokat, mert nem rendelkeztek a faanyagokéhoz hasonló rugalmassági tulajdonságokkal. Ezek az „eredmények" 1974-re váltak nyilvánvalóvá, de ezzel egyidőben arra is fény derült, hogy az ún. általános tárgyrestaurálásban alkalmazott módszerek nagy többsége nem válik be a szabadtéri állagvédelmi munkában. 7. Kémiai és biokémiai kártételek felfedéséről legutóbb olaszországi szakemberek adtak hírt, mégpedig a nagyvárosok kő- és fémanyagú objektumain végzett vizsgálataik alapján. 8. A csapóeső elleni védelem eszközei ma a szilor C 1, vagy a Szilorlakk 1000 márkajelű készítmények. Itt érdemes megjegyezni, hogy a fizikai károk, mégpedig a talajvíz elleni védelemben alkalmazott kátrányos szigetelés élettartamát is csak 25—30 évre adják a szakírók. 9. A faanyag szövetállományába adszorbeált víz nyomása, fagyás ill. nyári időszakban a külső és belső hőkülönbség dilatációs mozgása révén keltett feszültség miatt reped meg. Ez a folyamat nem gátolható. 10. A már szakszerűen konzervált faanyag fizikai elváltozásai pl. a repedések, mindig behatolnak a szövetszerkezet mélyebb rétegeibe is, így áttörik azokat a testfelületeket, melyeket a riasztó vagy méreganyagok védtek, vagyis avédettség a szóbanforgó helyeken megszűnt. 11. Az ilyesfajta kategorizálás ma még nem nyert mindenütt létjogosultságot. Oka a múzeumi munka több évtized óta változatlanul átörökített munka — és szemléletrendszerében gyökeredzik. 12. Egy teljesen elméleti sorrend közlésére úgyhiszem nincs szükség, mert az részint meghaladná mostani témánk anyagát, részint véleményem szerint körvonalai már egyébként is tisztázottak. Tehát azt eldönteni, hogy mely tárgy mely csoportba tartozik joga és kötelessége a mindenkori szakmai kollektívának azaz jelen esetben: muzeológusnak, építésznek és restaurátornak közösen. 13. Itt nem arról van szó, hogy az egyes elemek elrepedtek, hanem hogy felszínük farönkből kiformált, majd kézimunkával, bárdolással viszonylagosan egyengetett. Felületük jellegét zömmel az eredeti rönkök külleme szabja meg. Az elemek alakja ill. szerkezeti pontjaik és illesztésük is esetleges. Előbbiek miatt réskitöltés nélkül, külső fi-