Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A szabadtérbe kihelyezett fatárgyak hiánypótlása fa felhasználása nélkül

hiedelmével, mely szerint az mindig a rovaroktól ered) a biológiai jellegű, legelőbb az ún. alacso­nyabbrendű szervezetekből származik. Utóbbiak osz­tódó egyedeinek, ill. spóráinak előfordulása közvet­lenül a talaj felett, ill. a talajfelszín és e fölötti egy méteres régióban mutatható ki a legnagyobb meny­nyiségben. 14 Jelenlétük, mivel mikroszervezetek, nem látvá­nyos, így hosszú ideig kártételük sem az: ezek a vírusok, baktériumok, gombák. Előbbieket a rova­rok csak jóval később követik, mégpedig aszerint, hogy különféle fajok megjelenésének ideje elérke­zett-e, a külső természeti körülmények kedvezőek-e végül, hogy a megtelepedés számára az alacsonyabb növényi szerkezetek által megtámadott faanyag már vagy még kedvező életfeltételeket biztosít-e? 15 A vírusok, baktériumok, gombák által megtámadott anyagokon külsérelmi nyomok gyakran nincsenek. Ugyanakkor viszonylag rövid idő alatt megindul a részleges lebomlás, hogy azt azután a testet felépí­tő anyagok mindegyikének — faanyagok esetében a vázalkotó cellulóznak — teljes szétesése kövesse. 16 (3. kép.) Esetünkben a védekezésmód megválasztá­sa tehát a fenti tényekhez igazodott. A munka technikai kivitelezése a következő volt. A már kész — és szigeteléssel is ellátott — épület betonból épített szigetelt sávalapjaira egy homok — kaolin — színezőanyag és magnézium-sziliko­fluoridból készült enyhén vizezett keveréket kentük fel kb. 2—3 mm vastagságban. 17 Az anyagot csak olyan szélességben terítettük, hogy az alaptestre ke­rülő talpgerendák külső és belső éleit ne érje el, ill. ezek vonalától mintegy 3—4 cm-rel végződjön ha­tárfelülete. (4. kép). A talpgerenda szerkezetre fel­kerülő három boronaelemsor felhelyezése előtt ugyanezt a masszát és technikát alkalmaztuk. A módszer jelentősége abban áll, hogy miközben fizi­kailag — mert félnedves állapotban helyezik fel az ilyen módon kezelt felületekre a következő elemet — lezárja a réseket, az alkalmazott erős méreg­adalékanyag pedig az esetleg megtelepedő szerveze­teket elpusztítja. Az alacsonyabb rendű szervezetek ugyanis csak abban az esetben tudják élettevé­kenységüket megkezdeni, ill. optimálisan folytatni, ha a környezetben legalább 70 és 100% között mo­zog a relatív páratartalom. Ám ha ez a tényező je­len van a méreganyag is oldódni kezd, majd szét­diffundál a környező felületeken és így hat. 18 így azt mind a növényi, mind állati szervezetek a vízzel együtt felveszik, s ezáltal igen rövid idő alatt el­pusztulnak. Vagyis a fluoridos tapasz — mert így neveztük el — mindig akkor aktivizálódik a legjob­ban, amikor a védendő objektum szempontjából a külső körülmények a legkedvezőtlenebbekké vál­nak! 19 A réskitöltő anyagba bevitt védőszer igen hosszú ideig aktív marad, hisz nem tartozik a kényes vagy 4. kép. Az új talpgerendák kezelése a mándoki temp­lom újraépítése során (Janovich István 1975) 3. kép. Korhadt talpgerendák a mándoki templom bontása során (Kecskés Péter 1971)

Next

/
Thumbnails
Contents