Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - KECSKÉS PÉTER: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése és telepítési terve

tív Szakbizottsága'.'

42 E testület tárgyalt a tanácsi szervekkel és a Hazafias Népfront Országos Bizottságával, továbbá az Országos Műemléki Felügyelőség, Építésügyi Minisztérium és egyetemi intézetek képviselőivel. A tárgyalások alapján javaslat született az épületkiválasztó munka gyorsítására. A szakbizottság munkája eredményeként 1963. márciusában a művelődésügyi és építésügyi miniszter közös előterjesztést nyújtott be a Minisztertanácshoz a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítése és a népi műemlékek védelmének tárgyában 43 1963. májusában a Magyar Építőművész Szövetség és a Néprajzi Múzeum közösen rendezett tanácskozást a múzeumlétesítés közvetlen feladatairól. ORTUTAY Gyula itt a vállalkozás tudománypolitikai jelentőségét hangsúlyozta, szorgalmazván: „... közvetlen feladatokat kell megoldani és nem nagyszabású megvalósíthatatlan terveket szövögetni!'

44 BODROGI Tibor a múzeumszervezés teendőit ismertette. VARGHA László a néprajzi és tudományos, GULÁCSY Béla a tervezői kérdéseket foglalta össze. Újból határozat született a főváros illetékes tanácsi szervei meggyőzésére a múzeumlétesítés érdekében és a múzeumi építési terület biztosításáról. Jelentős kézirat készült el 1963-ban a múzeum telepítési koncepciójával és az épületkiválasztást elősegítő fényképdokumentációval.

45 A két kötetes anyag részben a Néprajzi Múzeum munkatársai által gyűjtött, nagyobb részben azonban VARGHA László kutatásaiból származó építményeket tartalmazott. A kézirat hasznosítása révén később több objektum bekerült a múzeum telepítési tervébe és építményjegyzékébe. A Néprajzi Múzeum szakanyagai alapján a Művelődésügyi Minisztérium 1965. augusztusában felterjesztést nyújtott be az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságához a múzeumlétesítés ügyében. A Bizottság a felterjesztésben foglaltakat jóváhagyta, s a múzeum megszervezésével és kivitelezésével a Művelődésügyi Minisztériumot bízta meg. A kultúrpolitikai állásfoglalás megállapította: „A gyűjteménybe kerülnek a helyszínen felmért, szakszerűen lebontott, majd a gyűjteményben újra felépített következő objektumok: elsősorban az egyes tájakra és társadalmi rétegekre jellemző műemléki lakóházak, gazdasági épületek (pajta, istálló, kamra, ólak, stb.) és ipari objektumok (szélmalom, vízimalom, kisipari műhelyek, stb). A bemutatásnak ez a módja mélyrehatóbban és szemléletesebben érzékeltetné a parasztság XIX—XX. századi műveltségi szintjét, mint általában a múzeumban rendezett néprajzi kiállítások".

46 Ez az 1965. szeptember 8-án kelt határozat teremtette meg a múzeum létesítésének kulturális, tudományos, szervezeti és pénzügyi lehetőségét. A határozat értelmében a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya 1965. novemberében utasította a Néprajzi Múzeumot a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megszervezésére és létrehozására 47 A múzeum helyének kijelölésével kapcsolatban azonban problémák adódtak. A korábban elfogadott óbudai helyszín iparosított beépítése miatt, Budán a második kerületi, Petneházy réten kerestek jobb múzeumi elhelyezést. A múzeum végleges helyének meghatározása késleltette a tudományos terv kialakításának menetét. Ugyanis a terület nagysága és jellege alapvetően meghatározta a múzeumlétesítés lehetőségét. Az illetékes intézmények ragaszkodtak a múzeum budapesti, központi elhelyezéséhez. A fővárosi tanács városrendezési tervei azonban nem álltak összhangban a múzeumi területigénnyel. A múzeum vezetői így a Dunakanyarban kerestek megfelelő terepet. 1966. júniusában a helykiválasztás megtörtént. A Művelődésügyi Minisztérium és a Pest megyei Tanács megállapodtak abban, hogy Szentendre város területén, az Öreg-forrás környékén Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesül.

48 A Néprajzi Múzeum munkatársai időközben folytatták a tudományos előkészítő munkát. 1967. áprilisában megalakult a Néprajzi Múzeum Falumúzeum Osztálya (ideiglenesen négy munkatárssal). 1967. júniusában a „Szabadtéri Múzeumi Bizottság Intéző Bizottsága" és a Néprajzi Múzeum tudományos tanácsa elfogadta a múzeum tudományos tervének vázlatát.

49 A tervvázlatot BARABÁS Jenő és SZOLNOKY Lajos állította össze, 22 telepítési egységben (16 táji csoportban és 6 tematikus részben) javasolták a múzeum megvalósítását. Az építménycsoportok területi és tematikus elhatárolása tükrözte a magyar néprajzi kutatás által rögzített fél évszázados népi építészeti eredmények múzeumi bemutatásának igényét (1. kép). 1. kép Az építmény csoportok területi elhatárolása (1967) A tervvázlatban jelentkeztek a Magyar Néprajzi Atlasz munkálatai során felhalmozott tapasztalatok, továbbá hasznosították az európai rokonintézmények szakmai hagyományait is. A tervezet 225 építmény (53 lakóház, 98 telki melléképület és 74 egyéb építmény) kiválasztását és áttelepítését javasolta. A tervvázlat útmutatója az épületkiválasztás legfontosabb szempontjának az alaprajzi és funkcionális osztást,