Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - KECSKÉS PÉTER: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése és telepítési terve

s ezzel összefüggésben az épületszerkezeti elemek építési módját jelölte meg. Ezeknek megfelelően a vázlat a következő telepítési tervi igényeket tartalmazta:

50 1. Szatmári Erdőhát (3 telek, mándi templom és nemesborzovai harangláb) 2. Nyírség (1 telek, 1 földputri és a mándoki templom) 3. Sárrét (nádfalú és földfalú lakóház és telke) 4. Nagykunság (óltanya) 5. Körös-Maros köze (földműves tanya, szlovák lakóház, szarvasi szárazmalom, hódmezővásárhelyi fazekasház) 6. Duna—Tisza köze (református parasztház, kisnemesi kúria, nagykőrösi tímárház, hartai német ház) 7. Közép-Tiszavidék (5 lakóház, az ólaskertben 3 tüzelősóllal) 8. Zemplén (3 telek: szlovák lakóház, kádármester portája és erdőhorváti perecsütő háza) 9. Bükk-Abaúj (2 lakóház és barlanglakás) 10. Mátra-Nógrád (4 lakóház és rk. kápolna) 11. Kisalföld (4 lakóépület, taposómalom és harangláb) 12. Bakony—Balatonvidék (2 lakóház és a szentjakabfai olajütőmalom) 13. Mezőföld (cselédház és uradalmi szérűs pajta, középparasztház, valamint csákvári fazekasház) 14. Sárköz-Kalocsa (3 lakóház) 15. Őrség—Göcsej (6 lakóház és harangláb) 16. Dél-Dunántúl (5 lakóház és teknővájó cigánykunyhók) 17. Faluközpont (térképző építészeti elemekkel: templom, községháza, iskola, csárda, szatócsbolt, postahivatal és vásári sátrak) 18. Alföldi pásztorépítmények (szárnyékok, juhász-és csikóskunyhó, terelő akol és beszálló csárda) 19. Présházak és pincék (12 építmény) 20. Vízi egység (3 vízimalom a ráckevei hajómalommal, 3 híd és halásztanya) 21. Temető és kálvária (sírjelgyűjtemény és barokk kálvária) 22. Szórt egység (2 szélmalom, mészégető- és szénégető építmények, dinnyés és erdei kunyhók, védszentek szobrai). A tervvázlat anyagában eredeti objektumok áttelepítését javasolta. Az eredetiség fogalmának értelmezéséhez a következő útmutatást adta: „... értelmezését előmozdítja, ha különbséget teszünk helyreállítás és rekonstrukció között. Helyreállításról akkor beszélünk, ha az adott építmény valamelyik része az emlékezettel elérhető időben megváltozott, kicserélődött. ... Amennyiben visszaemlékezés és építészeti nyomok alapján korábbi állapotot ... pontosan meg lehet állapítani, akkor az ilyen helyreállításnak minősül".

51 A szentendrei múzeumi terület kisajátítása 1967-ben megkezdődött. A Néprajzi Múzeum a 44,5 hektáros, közművesítetlen, de változatos felszíni adottságú építési terület rendezésére tervpályázat kiírását kérte az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól. A minisztérium az Országos Műemléki Felügyelőséget bízta meg a két lépcsőben meghirdetett pályázat lebonyolításával.

5 2 A meghívásos tervpályázat résztvevői az ismertetett tudományos tervvázlat, mint tervezési program alapján elkészítették javaslataikat a betelepítendő és újonnan létesítendő épületek elhelyezésére, az út- és közműhálózatra, a kertészeti rendezésre, valamint az igazgatási és kiállítási épület kialakítására vonatkozóan. A múzeumi tervpályázat második ütemére három tervező csoport kapott meghívást, akik a 22 építményegységre részletes beépítési tervet dolgoztak ki. A Bíráló Bizottság

53 1967. decemberében úgy döntött, hogy első díjban részesíti a Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda építészeit, KASZTA Dénest és TÓTH Dezsőt (a második ütemben munkatársuk volt BALASSA M. Iván). A pályamunkák hasznos javaslatokat tartalmaztak az esztétikai és kompozíciós vonatkozások érvényre juttatására.

5 4 A Néprajzi Múzeum könyvtárában található anyagból a központi és regionális gyűjtemények munkájának segítésére 1968-ban, európai kitekintéssel készült bibliográfiajelent meg.

55 A Falumúzeum Osztály hathatós felfejlesztése,

5 6 a Néprajzi Múzeumban és a megyei múzeumi szervezetben dolgozó munkatársak tudományos segítsége, továbbá a kapcsolódó tudományterületek szakértői munkája nyomán 1968-1970 között az épületkiválasztás és tudományos tervezés munkája felgyorsult és jellegében is változott. Jelentős módosító tényezők voltak: a. A tudományos tervvázlat szerinti kistáji és tematikus építménycsoportok nagy száma és szórtsága nehezítette az egyes építmények és közművek múzeumi terepre helyezését a beruházási lehetőségeket is figyelembe véve. b. A településtörténeti és -szerkezeti szempontok fokozott érvényesítése is az építménycsoportok számának csökkentése irányába hatott.

5 7 c. Az épületkiválasztó és telepítési tervkészítő tevékenységet a falu és a mezőváros gazdaság- Ül. társadalomtörténeti fejlődésének együttes szemlélete, valamint a jelentős mennyiségű új terepadat és témagyűjtés számottevően befolyásolták.

5 8 d. A néprajzi telepítési terv szintjén — az előbbiek következményeként — folyamat indult meg a tematikus egységek nagytáji építménycsoportokhoz kapcsolásának irányába. Az épületcsoportok összevonásának első, jelentősebb mozzanata volt a Tiszántúl tájegység kialakítása, a korábbi Sáriét, Nagykunság és Körös-Maros köze kis építményszámú részeiből. A Sárköz-Kalocsa tájegység oly-