Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - K. CSILLÉRY KLÁRA: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete

ni".

1 60 így egyedül hét telek esetén irányíthatta személyesen a tárgyak gyűjtését, ott, ahol ehhez szakértő kiküldetését kérték, tehát Jász-Nagykun—Szolnok, Csongrád, Torontál, Bács—Bodrog, Somogy és Zala megyében. JANKÓ megegyezte, hogy mindamellett az erre vállalkozott helyi erők által összehozott berendezések között is volt néhány igazán „teljes és hű", kiemelve GYARMATHY Zsigáné érdemeit a kalotaszegi és PINTÉR Sándorét a palóc háznál. SCHMIDT József összefoglalásából ismeretes az érmet nyert közreműködők névsora, ebből következtethetőleg, a házak berendezésében csupa értelmiségi vett részt: jegyző és főszolgabíró, tanító és tanár, mérnök, ügyvéd, számvevő.

1 61 A berendezések többségének az eredeti összhatása ma már nem idézhető fel többé, csupán a ránk maradt tárgyak alapján ítélhetünk. Kétségtelen, hogy ezek többsége a századvégen falura is erőteljesen beáramló újat, divatosat idézte, hiszen a megyék, akárcsak a házak külső megjelenésében, belsőjükkel is a saját korukban elért előrehaladást kívánták volna bemutatni. JANKÓ János megjegyezte ugyan, hogy a lehetőségek számbavételekor, ha csak mód volt rá, kerülték az új berendezés előirányzását, mégis, mint az útijelentések is mutatják, helyenként egyenesen ezt tervezték be. így Jász—Nagykun—Szolnok megye bejárását követően arra hivatkoztak, hogy „a berendezésnek az egybe állítása alig fog nagyobb gondot okozni, minthogy az a szolnoki vásárokon, esetleg a jászberényin a vásáros iparosoktól beszerezhető lesz."

162 Ez az új azonban nem jelentett feltétlenül újabb divatút, polgáriasat, hiszen ekkortájt még vidéken sokfelé eleven volt az igény a hagyományos berendezési tárgyak iránt. Eladásra dolgozó háziiparos községből történt megrendelés nyomán olyan, a régies tradíciók szellemében fogant, remek darab is született, mint az a geometrikus díszű ácsolt láda, amely szépen megfogalmazott oráns-ábrázolása révén azóta is mindegyre ott szerepel a kiállításokon és a kiadványokban.

163 Mindazonáltal természetesen kerültek a millenáris kiállítás házaiba hanyatló Ízlést mutató, sőt gyönge anyagból és mintegy kiállítási modellként előállított tárgyak is. Ahol tehette, JANKÓ már az előkészítő munkák folyamán rámutatott egyes figyelemreméltó régi berendezési darabokra is, ezeket nyüván maga is tudatosan kereste a tárgygyűjtés során. Ennek köszönhető, hogy éppen általa, nevezetesen a Bács-Bodrog megyei gyűjtésből került be a Néprajzi Múzeumba a bútorgyűjtemény mindazóta is legrégebbinek bizonyult asztalos készítésű ládája, egy festett virágozású, XVII. századi példány.

164 Az ezredéves Néprajzi Faluról az eddigiekben elmondottak jobb megértéséhez nézzük meg közelebbről az egyik házzal, a Veszprém megyei Szentgálról kiválasztottal kapcsolatban fennmaradt anyagot. JANKÓ János és KOVÁCS Gyula 1895 június 20-án kelt útijelentése szerint „. . . beutaztuk Veszprém megye több járását, hogy az ezen vármegye által a kiállítási faluban építendő ház typusát megválasszuk és a vármegye alispánjával megállapítsuk az építkezés módozatait. — A typusul elfogadható házat Sz.-Gálon találtuk meg. — A veszprémmegyei typusul elfogadható ház oszlopos tornáczzal, kőből cserépzsindely tetővel ékített homlokzattal épül. A szobák nagyobb része padozva van és gerendás. Az utczára 2 ablak, az udvarra három nyílik, még pedig egy a tiszta szobából, a konyhából és egy a hátsó szobából. A tiszta szobába külön bejárat vezet. A konyhaajtó a pitvarra vezet, a pitvar és konyha megtört közbenső fal által van egymástól elválasztva. — A ház előtt kis kert van. A kerítés léczes. A léczmezők. között vörösre festett tégla duczok vannak. - A veszprémi ház berendezésének díszét a megyei asztalos ipar termékei, berakott bútorok és faragott székek képezik. A berendezési tárgyakról rajzunk kielégítően ad felvilágosítást. - A Szt.Gáli népviselet sokat veszített eredetiségéből. Az udvari vadászok és kaná8. kép. A Néprajzi Falu mezőkövesdi tüzeló'sóljának belseje. 9. kép. A Néprajzi Falu büdszentmihályi házának konyhája. (BUNKER, Johann Rajnard 1897a. 4. kép után). (BUNKER, Johann Rajnard 1897a. 3. kép után).