Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - K. CSILLÉRY KLÁRA: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete

10. kép. Szentgál, tornácos ház. (JANKÓ János felvétele, 1895. EA. F 551). fi -I , 1 = ' y! !' « ~ ' „ wU

, -, ttiát •«/>»Imim- , a >J«ivw im ;•/_«« : í. ** H '% " ' • ,t V« . ~>W. a, r J.I.K einend« l<i* • ' ! • Í 11. kép. A Néprajzi Faluban felépítésre javasolt szentgáli ház és telek rajza. (JANKÓ János utijelentésének melléklete, 1895) szok egykor igen eredeti öltözéke még a legöregebb emberek házánál sem volt megtalálható. Eléggé jellegzetes azonban még ma is a férfiak téli bundája, az asszonyok róka prémes zöld posztó köpenye. — Javaslatunk, mely a vármegye képviselőjével történt megállapodáshoz képest formuláztatik, az, hogy a veszprémmegyei ház a mellékelt rajz illetve jelen leírás figyelembe vételével készíttessék el, s hogy a házba 3 alak állíttassék be, még pedig 1 öreg asszony köpönyegben, 1 férfi bundában, 1 12-13 éves fiú."

16 5 Hangsúlyozni kell, hogy a Néprajzi Falu számára ekként meghatározott ház hiteles, helyileg jellemző típust ragadott meg, amint azt VAJKAI Aurél a községben végzett beható kutatásaira támaszkodva megállapíthatta.

166 A bemutatandó ház típusát kívánta szemléltetni az épületkiválasztó út alkalmával JANKÓ János által felvett fénykép (10—11. kép); úgy látszik, ennek a két oszlopos—íves tornácú háznak az összeötvözésével alakult ki a jelentéshez mellékelt és a kiállítási ház tervezéséhez alapul szolgáló rajz (12. kép). A téglaoszlopos léces kerítéshez egy további szentgáli ház kerítése adta a mintát.

167 A házbelsőből a szemeskályháról készített JANKÓ fényképet. A ház kivitelezési tervének megrajzolására a veszprémi Horváth József kapott megbízást. A Néprajzi Faluban való felépítés munkálatait viszont budapesti kőművesmesternek, Kerékjártó Józsefnek adták; a ház pilota alapon favázzal épült, zsuppszalmával borítva, tapasztva és cserép tetővel fedve.

168 A kiállításon megvalósított szentgáli ház végülis nagy vonásokban megfelelt a tervben lefektetett elképzeléseknek (13. kép). A telek elrendezése azonban sajnos alapvetően eltért a Szentgálon hagyományostól, minthogy az istálló az ottani szokással szemben, aholis ez mindig közvetlenül a lakóháznak a végéhez kapcsolódik, a kiállításon a telek lábjába, a bejárati kapuval szemközt került (14. kép).

169 A Néprajzi Falu szentgáli házának 1896. VII. 29-én felvett leltára alapján arra kell következtetni, hogy a házbelső, melyet Benkő István veszprémi városi tanácsos rendezett be,

170 a helyi követelményeknek megfelelő lehetett és alkalmas volt arra, hogy kellően megjelenítse a szentgáli kurtanemesek otthonát. Az első szobában a sarokpad fölött tálasfogas óntálakkkal megrakva, távolabb a falon fegyverfogas, míg a hátsó szobában egyszerűbb tárgyak, ruhatartó rúd, szalmadikó, a házimunka eszközei. A konyhát is minden szükséges használati tárggyal és falat díszítő edényfélével ellátták. A szobák képét a javaslatnak megfelelően, felöltöztetett figurák egészítették ki. A ház előtt tejesedény-szárító 25 köcsöggel. Az istállóba viszont már csupán öt különféle gazdasági eszközt állítottak be: vÜlát, gereblyét, seprőt, kaszát és sarlót.

171 A berendezés tárgyainak a jellemzésére utalni kívánok a bútorzatnak gondosan válogatott voltára, amiben JANKÓ János útmutatásainak a követését kell látnunk. A bútorok mindegyike használatból begyűjtött, XVIII— XIX. századi példány volt, a helyi tradíciónak megfelelő darabok (15—16. kép). Ki kell emelni egy, a régi voltához illően a ház hátsó szobájába beállított, komáromi készítésű, virágos festésű ládát, a XVIII. század első feléből, minthogy ez egyik különösen becses korai darabját képezi a Néprajzi Múzeum bútorgyűjteményének.

172 A most részletesebben bemutatott szentgáli épületegyütteshez többé-kevésbé hasonló módon megvalósult Néprajzi Falunak a felügyelő személyzetét az egyes megyék küldték ki. A követelmény eleve az volt, hogy lehetőleg a kiállítási házaknak a származáshelyéről valók legyenek, „ruházatukkal a nép hétköznapi viselkedését,