Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Közlemények - BÍRÓ FRIDERIKA: Tóth János (1900-1978)

Bíró Friderika TÓTH JÁNOS (1900-1978) Kései pályatársa (s talán utolsó tagja?) volt annak a nemzedéknek, amelyik az ekletika s az útkereső modern izmusok ütközésében népi-nemzeti építészetünk jellegzetes jegyeivel próbálta megújítani építőművészetünket. Inspirálói és pályatársai közé nem akárkik tartoztak: Kós Károlyon kívül Kertész K. Róbert, Medgyasszai István, Sváb Gyula, Thoroczkay-Wiegand Ede és mások. Útját igen kitartóan járta végig. „A népi építészet tanulmányozása, a népi építészet lélektani motívumainak és a népi építőgondolatnak a tisztázása - írta Bátky Zsigmond, - építőművészi feladat." Erre vállalkozott Tóth János. Arra, amit jobb körülmények között talán nemzedékek és intézmények végezhettek volna el. Neki azonban — sokáig - több ellenlábasa akadt, mint jóbarátja, mint segítőkész kollegája. Közel fél évszázaddal ezelőtt kezdte a Szombathelyre került fiatal mérnök, amolyan vasárnapi falujárással, passzióból vizsgálni és felmérni a parasztházakat. A hangulatos időtöltés csakhamar tudatos programmá érlelődött: módszeresen dolgozva bejárta Vas megyének szinte valamennyi faluját. Azután Zala következett, s a kör az évgyűrűk rendjében tovább szélesedett. Az őrség és Göcsej után Somogy, Baranya, a Balaton-vidék, majd Szeged környéke, aztán a Palócföld és a korábban Partiumhoz tartozó F első-Tiszavidék, végül Erdély tájait, falvait járja. Gyalog, biciklin, motorkerékpáron, vonattal. Rajzol, mér, fényképez. Négy és fél évtized alatt közel másfélezer falut jár be, s mintegy a feléből több mint öt ezer műszaki házdokumentációt készített. (Évi átlagban 30— 40, illetve 10—20 falu - a hivatalos mérnöki teendők ellátása után megmaradó szabadidőben!) A forrásértékű dokumentáción kívül tőbbezer fényképfelvételt is hagyott ránk. Adattári hagyatékánál mégis becsesebb szellemi öröksége. Figyelme, kezdetben az adottságok révén, aztán az eredet után kutatva egyre tudatosabban, a peremvidékek