Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tanulmányok - BALASSA M. IVÁN : Dél-Borsod település- és építéstörténetének vázlata (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Tiszavidék tájegysége)

1. kép. Borsod megye déli része nunk kellett, hanem szinte közvetlenül tanulmányozhattuk. Ez annak köszönhető, hogy megállapításaink szerint például Mezőkövesden ennek a településformának a felbomlása csak a múlt század hetvenes éveinek elején indult meg számottevő mértékben és maga a folyamat eltartott századunk elejéig, s ami a szabadtéri múzeumi bemutatás szempontjából nem elhanyagolható, éppen ez a felbomlási folyamat jó kimutathatóan a paraszti társadalom polarizációjával — ez esetben térbeli polarizációjával, járt együtt, és építészetileg is új elemeket hozott. • • • A szálláskertesség bemutatásának igénye, valamint az, hogy az északi magyar- és az alföldi házterület érintkezési pontjaival, azaz óhatatlanul a lakóház fejlődésével foglalkozzunk tájegységünkben indokolttá teszik, hogy a terület történeti-, gazdasági fejlődését ne csak a bemutatott képet közvetlenül megelőző egy-két évszázadban tekintsük át, hanem megkíséreljük a Borsod megye déli részére vonatkozó adatok minél teljesebb összesítését. Helyzetünket megkönnyíti az, hogy vidékünkön, illetve a közvetlenül vele érintkező, tájilag és történetileg azonosnak tűnő területeken a régészet több középkori falut tárt fel. Tiszalök-Rázompuszta, Bashalom, Tiszaörvény, bár a Tisza túlsó partján feküdtek, mindenképpen számbavehetők vizsgálatainknál, hasonlóképpen a szabolcsi földvár körüli ásatások, nem beszélve Muhi igaz alaposságban az előzőekhez nem mérhető — feltárásáról, és mindenképpen figyelembe lehet és kell vennünk a miskolci feltárások eredményeit és tanulságait. Ez kiegészül azzal, hogy GYÖRFFY György munkája nyomán a terület Árpád-kori történeti földrajza is ismert. Mindezek lehetővé teszik azoknak a társadalmi- gazdasági jelenségeknek a figyelemmel kísérését, melynek nyomán a szálláskertesség kialakult Borsod megye déli részén, azaz tájegységünkben, és lehetővé teszik a népi építészetben bekövetkezett fejlődésnek főbb vonalakban történő nyomon követését is. Borsod megye déli része az Árpád-korban meglehetősen sűrű településhálózattal rendelkezett. E településhálózatnak azonban mások voltak a csomópontjai, mint ma vagy a közelmúltban. Az egyik ilyen központ a megye főútvonala mellett — mely Szihalom felől a mai Hejőcsaba irányába vezetett

13 maga Szihalom volt, hol 1067 körül királyi udvarház és ménes volt.

14 A másik ilyen központ a XI. században alapított százdi monostor

15