Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

A 400 megkapva. Választ nem várva újra írok majd. Hogy vagytok? Remélem, jól vagytok. A 111. JÓZSEF ATTILA - Galamb Ödönnek, Párizs, 1927. febr. 12. — Eredetije: PIM. — Közölte: Galamb: 84-85. — Tintával írott. A töredékben fennmaradt József Attila-levél előzményeiről Galamb Ödön ír: „Levelére [t. i. az 1027. jan 23-i levelére] még aznap — francia versben válaszoltam. Végre én is meg akartam mutatni, — ha már ilyen alaposan szétszedte levelezőlapom francia nyelvi hibáit, — hogy tudok valamit franciául. Mellékeltem a fordítást is magyar versben. Olyasmit írtam benne, hogy igazad van, — Garçon, tu n'as pas tort, — nem mindegy moi és mois, abban is igazad van, hogy szerény utakat járok az Úri-utcától az iskoláig s Párizsban aligha járhatok, — s a játékos bevezetés után szerencsét kívántam párizsi sikereihez. Rövidesen megkaptam a válaszát. Legjobban azt sajnálom, hogy a hosszú válaszlevél első hat oldalát elveszítettem s csak az utolsó oldala maradt meg. (Az oldalakat megszámozta.) Az első hat oldalon pedig ma már sehol sem található francia verseinek gyűjteménye volt. Úgy látszik, nagyon gondosan akartam megőrizni, eltettem valahova a verseket tartalmazó részt, de nem tudom hova. (84.) A francia levélrészlet magyarul: Nincs több papírom de hamarosan küldök nektek egy verset, a kisfiádnak. Amikor az idő elrohan vérvörös falábakon, arra kérlek benneteket: fogadjátok legszívélyesebb üdvözletemet ós legőszintébb nagyrabecsülésemet. Azonkívül, Uram, maradok tisztelettel. Szóval, ölellek benneteket A. az idő elrohan vérvörös falábakon — az Ombrage pâlot sous la peau, illetőleg magyarul: Egy átlátszó oroszlán című verséből való az idézet. 112. JÓZSEF ATTILA — József Jolánnak, Párizs, 1927. márc. 5. — Eredetije: PIM. — Közölte: Patyi: 216 — 217.; a francia szövegrészt és a levél utolsó oldalának hasonmását: Parancs János: József Attila ismeretlen verse. Kortárs, 1970. 3. sz. 483. — Tintával írott levél. Károly király fennséges menyasszonya — a célzás nyilvánvalóan a trónjáról lemondott Károly román trónörökösre (aki később, 1930 — 1940 között II. Károly néven Románia királya), valamint a vele 1925 óta párizsi emigrációban élő Mme Lupescura vonatkozik. sans doute — kétségkívül Itt küldök három verset — nem tudjuk, melyek voltak ezek. Guilleaume Apollinairet fordítok — hagyatékában a fordítás kísérletének sem maradt semmi nyoma. Dokumentum 1926 decemberétől 1927 májusáig Kassák Lajos szerkesztésében megjelenő „művészeti, társadalmi beszámoló". (L. róla Kassák Lajos: Az izmusok története, 1972. 291 — 296.)