Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

ennek pedig semmi értelme. Meg kell maradnom a mellett amit akarok az okosság mellett, ha kicsit az éhenhalás szélén is érzem magam, örömben szeretetben. De gyönge vagyok, gyáva, alkalmatlan stb. stb. — Dolgozom, dolgozom, dolgozom. Már a második szigorúan közgazdasági tárgyú dolgozatomhoz olvasok; az elsőt elküldtem apának bírálatért, tu torom eléggé meg volt vele elégedve. Kezdem remélni, hogy mégis sikerül talán letennem júniusban a vizsgát. Most a földjáradékról kell írnom, ahhoz olvasok; odahaza eléggé fontos kérdés. Nem tudom ismered-e Gönczi Jenőké cikkét: Demokrácia és alkotó mezőgazdasági politika? A legjobb idevágó cikk amit olvastam. Most persze csak angolokat és amerikaiakat olvasok. Könyved nyomásával és egész kiállításával nem vagyok nagyon megelégedve, Illyést Nyugatok sokkal különbül adták ki. De nem baj, a versek szépek, én talán többet kihagytam, gondosabban rendeztem volna. A Megfáradt ember ma is a legszebbek közé tartozik. Nem tudom, akarod-e hogy ilyen hosszú levelet írjak, talán inkább abbahagyjam ? Nagyon szeretném majd a kritikákat is látni ! Nem akarok a versekről többet írni, kétszer olvastam át csak még a kötetet. — Most egy gyárba is járok hetenkint a Settlementen kivül. Loli hétfőn itt lesz. Beálltai már hivatalodba? Kíváncsi vagyok, hogy ízlik, hogy megy. ölel szeretettel, köszönettel Márti 173 VÁGÓ MÁRTA - JÓZSEF ATTILÁNAK 14. Manson Place. S. W. 7. 1929. III. 8. (Students'Union) Attilám, idehallgass, Te sokkal de sokkal jobb és külömb vagy mindenképen nálam és én nem érdemlem meg hogy szeretsz. Elolvastam többször a verseket és sok-sok egészen gyönyörű van köztük. Attilkám, nem lett volna szabad válaszolnom leveledre és semmiesetre írnom arról, hogy várom a könyvedet. Gyönge, megbízhatatlan, önző és aljas teremtés vagyok, nem tudtam magam fegyelmezni, hagyni Téged örülni sikereidnek és felejteni