Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

Te kis óvodaremény, mégse Baur au Ville, hanem en — ehhez mit szólsz? de nem is ehhez, hanem ahhoz hogy Madame, En possession de votre honorée (lettre) du 14. courant j'ai l'honneur de vous informer que je vous aime. Je vous prie de présenter mes compliments respectueux à votre famille, et disposez à votre gré de ma sollicitude à vous servir. N'ai rien de plus à vous dire quant à présent, suis comme toujours votre bien dévoué Boldogságod Kedd este, 18-án Kedvesem, abba kellett hagyjam az írást és másnapra halasztottam. Közben pedig Lucie (idősebb néném) megjött Bécsből, agyon akarta magát lőni — én tökéletesen megértem, olyan borzalmak történtek, folytak le szemem olőtt. Hála józanságomnak sikerült legalább némileg mindent rendbehozni. Közben kedves gyámom hotelbe költözött, majd visszajött és még egyelőre nem tudom mi lesz. Mindebből Te semmit sem értesz, én pedig mindent — egyelőre — el nem mondhatok, tehát most sem magyarázok még semmit, hiszen minden összefügg. Ennyit csak azért, hogy lásd be, komoly okok akadályoztak abban, hogy egy kicsit igy melletted megpihenjek. Kecskékkel sem találkoztam — ami természetes — és nem is tudom, hogy kivel mi van. Professzoroddal együtt voltam péntek este a Századunknál, ott volt Jenő bá is. Kicsim, ne haragudj, csak azért nem szeretlek most még jobban, mert nem lehet ennél jobban szeretni valakit. Szeretném, ha megírnád örömeidet, hogy én is örüljek egy kicsit. Egyelőre nagyon elfárasztott az a sok minden, ami itt oly hir-