Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

JÓZSEF ATTILA és KORDA VINCE - KOMOR ANDRÁSNAK 4/17 J. A. Paris (V.) 10, rue de la Huchette 10. Bogaram, Bandi, végre egy ünnep, amikor időhöz jut az ember s akkor is annyira kell vele spórolni, hogy autóval megy levelet írni. Az ember. És ez az általános alany világosan mutatja, hogy t. k. Vincéről van szó, akiről el ne hidd, hogy a Szajna partján merengve gondol orrod finoman hajlott vonalára s hogy valahányszor eszébe jutsz (ez ugyan képtelenség, hiszen nincs hova jutnod) tehát v.-e. j. (most kiöntötte a kávét) egy-egy szem kockacukrot „lemondásba helyez", hogy baráti bánatát eképpen közölje az univerzummal s a Deux Magots pincéreivel, akik is - szegények annyi a dolguk csak onnan tudják, hogy húsvét van, hogy közbarátunk megfésülködött, ö különben már eleve megbosszulta magát jelen félénk soraimért: lefüstölt. Most sok és mély emberi dolgokat elmondhatok róla, következmények nélkül, mert nem veszi észre, annyira el van merülve a bőrében. Különben eléggé ökonomikus ember, idejét dialektikusan osztja be és hol a drága vászonra rakja rendes helyéről, a tubusból, a festéket, hol meg a nyakán levő pattanást kaparja el. És hiába figyelmezteti az ember, hogy ez mind egészségtelen. Azért neked nem szabad elítélned őt, hiszen te is ember vagy és te is írsz verseket, holott nagyon jól tudod, hogy az én verseim fölöslegessé tesznek minden egyéb „kultura-elmélyitésnek" szándékozott próbálkozást. Itt vannak például Homérosz, Shakespeare, Ady munkái, melyek, — különben hagyjuk ezt, halottakról vagy jót, vagy semmit. Mint ezekből is láthatod egyre tágabb és éberebb szemekkel aggódom az emberiség jövőéjért. A cselekvő filozófus magaslatáig jutottam el, s mint ilyen, aktív bölcsességgel terelem helyes irányba a megvalósulás felé Vincének, tehát embertársamnak maradéktalan kiélési lehetőségét, amikor pl. ki akarja fizetni cechemet. (Már ki is fizette !) (De én mégsem haragszom.) — [Korda Vince:] ü! MuRzáj volt, mert jött a rendőr, óvakodjatok tőle, haza akar menni a nyáron!!! — [József Attila:] Látod — ez a böl-