Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

egy bús gerlice. — Hát itt a népköltő egy bötűt sem mond arról, hogy fáj a szive (amilyen elemekből ma már Freud és a pszichoanalitikusok tanainak ismerete után könnyű verset irni s az ilyen versek egymástól csak nyelvileg különböznek), ez a vers csupán tényekben állit ja magát, pedig költője biztos hogy nem ismerte a konstruktivizmust. De ismerte a konstruktivitást. Konstruktivista művészi tárgy nem lehet, csupán ko. kritika. Ez pedig azt jelenti, hogy a kritika visszatért a mesterségbeli kérdések és értékek tisztázásához, ami már esedékes volt, hiszen kritika helyett többnyire-rossz pszichológiai tanulmányokat kaptunk, sőt már odáig terjedt a fejetlenség, hogy magáról a kritikáról is azt állítottak, hogy művészet. Igy aztán a konstruktivizmus-szó nem fedi az itt adott jelentést, és rossz. Tehát kár vitatkozni, hogy a művészi tárgy belső fölépitettségére nézve organikus-e vagy konstruált. Természetes, hogy: organikusan konstruált és konstruktive organizált, egyszerre. 3. Az impresszionizmus-előtti képek témáját is — hasonlóan a konstruktivista vagy bármely más képekéhez — mindaz teszi ami csak rajta van a vásznon. De mondanivaló és téma nem egy és ugyanaz, mégpedig azért, mert bár a mondanivaló minden esetben téma, a téma nem mindig mondanivaló, lévén a nagyobbik kategória. A téma rendszerint ugy jelentkezik, hogy egy csomó kitöltendő űrt hoz magával, mert ha a téma és a mondanivaló azonosak (a primitiveknél elsősorban), akkor a témát nem lehet kidolgozni, hanem egyszerűen ki kell mondani. A művésznek tehát nem kell mást tenni és nem is szabad, minthogy kimondjon minden kimondandót s ha ez megvan, megvan az egyszerűen kimondott téma, melyet már nem kell kidolgozni, sőt nem is lehet anélkül, hogy a már megalkotott művészi tárgyat el ne rontsa. Tehát a témát csak utólag mint adottat konstatáljuk. — Nagyon sok ilyen esetben a téma nem egyéb keresztmetszetnél, (versben stb.), máskor azonban lehet azonos előre-kitűzötten is a mondanivalóval (minden u.n. témás tökéletes vers) ez azonban a lirai mondanivalók egy részének nem felel meg s igy a költő tulajdonképpen kevesebbet ád mint tudna; persze nem mindig. 4. Az előbbiekből következik, hogy: ha tisztaságra és precizitásra törekszem, nem lehet egyéni nyelvem, mert tiszta és precíz nyelv csak egy lehetséges, melytől ha eltérek tiszta és precíz vol tától térek el.