Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

[Bécs, 1926. júl.?] Luciekém eltaláltad, hogy pénzem nincs, azonkivül pedig még azért nem akartam irni, mert itt is kaptam munkát, egyelőre föltételeset. Egy német gyerekujságot kellene kéthetenként magyarra fordítanom, számonként 1 egész millióért. Jelenleg éppen a könyvtárban ülök, várom a nagy-Kelement, hogy megmondja, mit jelent „Ameisenjungfer" és „Ameisenlöwe". Épp most kaptam meg, hogy az előbbi hangyalesőt, az utóbbi annak lárváját jelenti. Eme pillanatban elhatároztam, hogy a docensek mind hülyék a szegény fordítónak nehézséget csinálnak ostoba szójátékaikkal. Nagyon szeretném tudni, hogy milyen munka vár rám odahaza? Csak nem vitagyorsirási tudományomat akarja igénybe venni, mert akkor nem vállalhatom. Mindenesetre ird meg. Még nem költöztem ki Hatványhoz, nála is munka vár, meg pedig Ady levelezését kellene sajtó alá rendeznem. Azonkivül a Collegium Hungaricum igazgatója is munkát akar adni, még pedig egy magyar irodalomtörténeti lexikon szerkesztésénél. Ez mind pénzt jelent, közülük fontos a fordítás, amely még nem egészen biztos, éppen most viszem föl az első, próba-füzet fordítását. Addig föl is függesztem a levélírást. No, most már igazán hazafelé kell gravitálnom, t. i. a fordítási munka nem csak az én - természetesen kiváló — teljesítményemtől függ, hanem attól, hogy megrendelik-ó Magyarországon ? A Corvin-áruházát szemelték ki erre a célra, ahol is ingyen osztogatnák. Ha az otthoni munka tényleg oly fényes eredményekkel terheli meg középkorian misztikus csomagomat, akkor érzékeny búcsút veszek itteni babámtól és karjaid közé vitorlázom, azaz (a XX. században élünk) rotorozok illetőleg gőzösözök. Tisztelt Asszonyom! F. hó kelt b. levelére válaszolva ki kell jelentenünk, hogy rendelésének közelebbi meghatározása után haladéktalanul és Este.