Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

és idegen ne legyen semmitől. A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek jelese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. Kicsinységében tán nem szabad, hogy viszont lenézze, akik őt lenézik, és nagyon kell szeretnie akik őt szeretik. A szeretetnek sok módja van, s egyet sem szabad fitymálnia; fia pedig mentül kevesebb van, annál több iránt kell türelmesnek lennie. Ez minden, amivel kelet népe a nyugatnak tartozik. Ennyit megér az, hogy mégis csak magának él, mikor részt vesz a világ életében, s hogy a helyet, melyen kívül a nagy világon más nincsen számára, ez a nagyvilág mégis csak az önnön biztonsága őrálló helye gyanánt védje és bástyázza körül. A Csaba útja az égen írt utat honfoglaló kelet népének. S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe." így Ignotus. Sajnos, sem a magyar, sem a nagyvilág nem állta. Utoljára ezt a cikkét a náci-időkben olvastam, mikor bujtató házigazdám könyvei között a Nyugat első számára akadtam. Ha akkor, üldözöttségemben, egy ország üldözöttségében, megrendülten olvastam Ignotus üzenetét, ez, akkori lelkiállapotomban természetes volt. De most, hogy újra elolvastam, sine ira et studio, bár haragra az embernek mindig van oka s egyre több, azt kell mondanom, hogy remekebb preludiu

ruinai a Nyugat nem indulhatott. Ignotus nem szól harminc millió magyarhoz s nyilván az akkori húsz millióhoz sem, de amit tíznek mond, hazafias szólamok s romantikus elképzelések nélkül, egy kis náció leglelkébe való betekintés képességével, ahogy a nemzeti adottságokat szinkronizálni tudja a nemzetközi lehetőségekkel — s ez nagyban és egészben jellemzi Ignotus egész publicisztikai tevékenységét - erről csak a legnagyobb respektussal lehet beszélni. A Nyugatot Osvát szuverénül szerkesztette, de ahogy a Nyugat nem lett volna Nyugat Ady Endre nélkül, aligha lett volna Ignotus nélkül. A Nyugat megindult: Ignotus volt a főideológusa, hogy ezzel a divatos kifejezéssel éljek példájának és tanításának felszabadító hatását nem lehet eléggé hangoztatni, amire egyébként Móricz Zsigmond Tgnotusról szóló