Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

A Babits-riport címe Babits Mihállyal a Garda tón (Kelet Népe, 1941. aug. 15.). 170. lap Az említett riportban Móricz nem Kiváról, hanem Vicenzáról nyilatkozik barátságtalanul. 172. ,, A Jó szerencsét c. regény könyvalakban ugyanúgy végződik, mint a Nyugatban, csak a kötetben befejezésképpen a következő sorokkal indokolja Móricz a befejezetlenséget: (az idézetben megtartjuk Móricz sorokra tördelését, mely vers-jelleget ad a prózai soroknak). ,,Ez a regény a Világháború által torzóvá szakadt, írtam, mint az Élet diktálta; nagynak indult, bőségesnek, fullad tnak, sokrétegűnek, mint volt Akkor a Sorsunk. S jött a Háború; és felrobbantotta a regényt, mint minden életet. Azóta kilenc év múlt el: sem változtatni, sem folytatni, sem kiadni nem tudtam; ma itt a könyv mint történelmi dokumentum". Móricz említett cikke nem 1940-ben vagy 1941-ben íródott, hanem 1939-ben Kié hát Ady Endre? címmel (Pesti Napló 1939. ápr. 9.). Ebben írta le Móricz a következő mondatot: „Petőfié hasonlít holta óta legjobban Ady életteréhez." Fenyő válasza valóban megjelent, és pedig nem az Esti Kurírban, hanem Nagy Lajos Június c. lapjában 1939-ben, Balassi Menyhért néven, a szerkesztőhöz intézett levél formájában. Címe Móricz Zsigmond — Ady Endre. Arról ír benne, hogy különféle jobboldali csoportok vallják magukénak Adyt, és szabadítják ki a zsidók és a baloldal fogságából. Befejezésül így ír: ,,Szép vértezetű rohamcsapatok jönnek, s diabolikus huj ! huj ! kiáltással Ady Endrét kiszabadítják. Sikerült, férfimunka volt. Móricz Zsigmond, akiről Ady Endre — Levélféle Móricz Zsigmondhoz — gyönyörű verseben azt írja: Nyugat csapatjának keleti zászlója, (-) 91 Hogy ilyen ember vezérlete mellett a rohamcsapatok fényesen győztek — tessék csak elolvasni a jelenvoltak névsorát, akik készek a kiszabadított Adyt nyakukba venni — azon nincs mit csodálkoznunk. Nem tudom pontosan, hogy Móricz Zsigmond mit mondott, de úgy vagyok értesülve, egy cikkéből is, úgy láttam, hogy azt mondta »eletter«. Móricz Zsigmond és élettér ! A Szegény emberek írója és Élettér ! A Bethlen-remekmű írója és élettér! Vajon kacsintott-e hozzá olyan huncutul, ahogy néha szokta, mikor valamelyik tréfája kitűnően sikerül?" A ,,Cic móric" történetet 1. Életem regénye. Szépirodalmi Köny vkiadó, 1953. 309. 173. „ A Móricz-levél a Petőfi Irodalmi Múzeumban van V 3181/205. jelzet alatt.