Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

ni, mert a Nyugat körül bekövetkezett változásokért a felelősség teljes mértékben engem terhel. Ha Ignotus Babitsot mint írót, költőt, művészt támadná, akkor egy szóval sem avatkoznék a dologba: azt gondolnám, hogy Ignotus elfogult vagy judiciumtalan, de hagynám, hogy Babits nagyszerű oeuvre-je szóljon önmagáért. De éppen mert tudom, hogy Ignotus Babits egész költői munkáját milyen nagyra becsüli, és hogy szívós támadásaival nem a költőt akarja bántani, hanem a Nyugatnál történt változásért Babitson elégtételt- venni, kötelességem a felszólalás. Elvégre azt a beállítást mégsem engedhetem, hogy én Móricz Zsigmonddal egyetemben félrevezetett, naiv, hiszékeny emberek vagyunk, kik tudtunk és akaratunk wlkül lettünk Babits diabolikus mesterkedéseinek eszközeiévé." Fenyő szerint „egyetlen lehetőség, ha Babits és Móricz veszik át a lapot és csinálják az írás szabadságának, az íráa megbecsülésének abban a szellemében, mellyel Osvát zsenije lengte körül a legnemzetibb ügyet." „Egy ideig kételkedtem, hogy helyesen jártam-e el, de most abból, hogy Ignotus ilyen vehemens igazságtalansággal fordul szembe Babits Mihállyal, látom, hogy ez volt az egyedüli mód is a Nyugat megmentésére, annak a Nyugatnak megmentésére, melynek megteremtésében az én szerepem ugyan vajmi csekély volt, de melyhez úgy hozzánőttem, hogy létezésének, lélegzésének, minden megnyilvánulásainak megítéléséhez éppúgy tartom a jussomat, mint Ignotus. És mert ez így van, kell tiltakoznom az ellen a beállítás ellen, mellyel Ignotus megpróbálkozik, hogy a Nyugat most nincs s ehhez a névhez egyedül neki van joga. Hogy Ignotus nincs velünk, fájó csonkaságnak érzem. De a Nyugat még így is marad a Nyugat, a független magyar tehetségek és magyar szépségek lapja, Osvát Ernő szellemében szerkesztve, Babits és Móricz által irányítva, kiknek zsenijét Ignotus nálam jobban ismeri és magányos óráiban nagyrabecsüli. Ignotus és I

inl.it

s vitája az Akadémiáról — bevallom — nem érdekel engem; vagy az egyiknek van igaza vagy a másiknak. Ehhez nem is kívánok hozzászólni. De bármelyiknek legyen is igaza, az nem jogosít fel senkit arra, hogy a Nyugatot pufferül használja." 107. lap Makkai Sándor Magyar fa sorsa c. könyvében (Erdélyi Szépmíves Céh, Cluj — Kolozsvár 1927.) ír Ady vallásosságáról. 108. " The present age was never the golden age = a jelen kor sohasem volt aranykor. A Nyugatról és előzményeiről, valamint utódjáról, a Magyar Csillagról Nyugat repertórium címmel jelent meg bibliográfia (Akadémiai kiadó, Budapest, 1959.). 109. " Fenyő kritikája Molnárról a Nyugat 1908. márc. 1-i számában (I. 279.) jelent meg Muzsika. Molnár Ferenc elbeszélései címmel. 110. ,, A Nyugat első nemzedékének itt felsorolt tagjai közül ma már senki sem él. Hatvanv Lajos 1961-ben, Gellért Oszkár 1967-ben, Lengyel Géza 1967-ben, Kassák Lajos 1967-