Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Fenyő Miksa írói pályája

már teljesen megváltozott hatalmi viszonyok között. A kormány félhivatalosa, a 8-órai Újság követelte a GyOSz-tól, hogy Fenyőt, aki megbántotta az Akadémia elnökét, kényszerítse bocsánatkérésre vagy csapja el állásából. Ezt azonban a GyOSz akkor is megtagadhatta, holott addigra a nagyiparnak ez az érdekképviselete már sokkal szorosabban összefonódott a hata­lommal, mint 1920 előtt, A polémiák csaknem állandó ütközőpontja természetesen Ady volt. Már utaltunk rá, hogy róla még hódoló cikkeit is en garde állásban írta Fenyő, ő volt a központi alakja annak a vitá­nak is, melyet Rákos Jenő Holnap-kritikája provokált. Fenyő utasítja vissza a vádakat a Nyugatban Hadi készülődések cím­mel 1909 elején. Ebben is több az indulat, mint az érvelés, de Rákosi kritikája olyan alacsony színvonalon állt, hogy nehéz lett volna rá gondolatibb szinten válaszolni. Talán még élesebb hangon és kevesebb igazsággal megy neki Horváth Jánosnak a Greguss jutalom előadói jelentése körül kirobbant vitában 1913-ban. Pedig Horváth Ady-könyvének néhány évvel előbb még valamelyest elismerte értékeit is. És eb­ben a vitában eredetileg mégiscsak arról volt szó, hogy Horváth János a nyugatosok, Schöpflin, Babits tanulmányainak és Ady Petőfi-esszéjének méltánylását hiányolta Angyal Dávid előadói beszédéből. Mikor Angyal Dávid válaszában azzal vádolja Horváth Jánost, hogy ő is forradalmár, akkor Fenyő megsemmi­sítő gúnnyal fricskázza le Angyalt; ,,Ez az angyali üdvözlet közelebb esik a denunciáláshoz, mint az irodalmi vitatkozás­hoz." Csakhogy nyilai az Angyal vádjaira visszavonuló Hor­váthot is halálra sebzik. 69 Nemcsak bölcsessége és arányérzéke, de fölényes humora is cserbenhagyja itt Fenyőt, nem használva ki annak a helyzetnek pokolian groteszk voltát, hogy a jobboldal két prominens ideológusa összevesz a nyugatosokon, és forradal­márnak titulálja egymást. De hát egy hitvitában gyakran meg­esik, hogy az indulat elfojtja a humorérzéket. Leghevesebben Beöthy Zsolt 1913-as nyilatkozata körül robbant ki a tollharc. 70 Fenyő egyetlen indulatrohammal támad­ja Beöthyt és Herczeget. Beöthy mint regényfejedelmet ünnepelte Herczeget nyilatkozatában, Herczeg pedig ismét az új irodalom Jiemzetietlenségéről beszélt a Petőfi Társaságban. A vádak is elcsépeltek, védekezni se nagyon lehetett ellenük tényszerű 3* 35

Next

/
Thumbnails
Contents