Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Fenyő Miksa írói pályája

többnyire a rendszeres gondolatmenetet pótolta, a végiggondolás hiányát leplezte. Mindez azonban nem érinti az újságírás nagy érdemeit az irodalmi kritika fellendítésében. Az impresszionista kritika gyors sikere és elterjedése nagyon sokat köszönhet a szá­zad elején káprázatos gyorsasággal szaporodó újságoknak. És az akadémikus-tanári konzervativizmussal szemben mégiscsak ez a kritikai irányzat bábáskodott az új irodalom bölcsőjénél. ( Fenyő kritikai példaképe : Alfred Kerr) Az impresszionista kritika szubjektivizmusát Fenyő újfajta „tárgyilagosságnak" nevezi abban a programcikkében, melyet a Figyelőben Alfred Kerről írt. 30 Parittya és lant ez a cikk címe is — a bibliai Dávid király fegyverei, melyeket Kerr saját kriti­kusi elveinek szimbólumává tett. A kritikusnak gyűlölnie és sze­retnie kell, nem lehet közömbös tárgyával szemben, és e kettő együtt -h a parittya és a lant, iróna és líra — jelenti a tárgyila­gosságát, mert ,,a tárgyilagosság nem ellentéte az alanyiságnak, hanem produktuma: valami rejtett szeretet, mely meghúzódik lelkünk mélyén, valami rejtett irónia, mely megvonul szájunk szögletében, illetőleg a kettő harmóniája." Es ez a „tárgyilagos­ság" csak a kritikus sajátja, mert az irodalomtörténész nem is­meri a parittyát. Fenyő is kiemeli, hogy Kerr nem áll meg az impressziónál. „Mindenütt, ahol impressziója visszautasító, e visszautasításnak mintegy korrelát urnaképpen szinte szükségszerűkig emelkedik ki a negatív alapból az ő pozitívuma." 31 És ez a többlet, ez a „hogyan kellett volna", ez a kritikus alkotása és ítélete is egyben. És ed­dig minden rendben is lenne, ha ez a „hogyan kellett volna" a kri­tikusnak valamiféle következetes normarendszerén alapulna. Fenyőt azonban éppen ennek az ítéletnek az intuitív volta nyű­gözi le. Mint láttuk, a kezdő kritikus éppen ítéleteinek biztonsá­gával emelkedik ki, s ez ítéletek alapja nála sem puszta intuíció, de elvileg ő is agnosztikus, minden rendszer, norma, általános érvényű tétel ellensége. Erre a kritikusi elmélet és gyakorlat közötti ellentmondásra szellemesen mutat rá Hatvány Kerr-rel kapcsolatban; „Kerr is konstruált magának egy kényelmes elmé­letet, melynek segítségével a maga megértő okosságát mindun­2* 10

Next

/
Thumbnails
Contents