Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Agárdi Péter: A szocializmus mint költészet

aligha minősíthető (egyébként is „túlértékelt") politikai zavarosságai szempontjából, miként ezt a 100% kritikusa teszi: „A Társaság irodalmi elnökének megnyitó fogadkozása az ellenforradalom rakétaszavainak keverékéből állott. Harsányan kiáltotta bele a hatalmas, szinte kongó terembe: »állj-t parancsolunk a proletárkaszárnyák kultúrájának. Magyar földön csak magyar kultúra lehet«. — Gondolom: ezzel egyszeriben sikerült eltüntetnie a magyarság osztálytagozódását, sikerült megszüntetnie az osztályok elkülönült életét és a proletárkultúrát is sikerül majd egykettőre kiirtani. Ügy látszik, addig segíteni szándékozik néki ebben többek közt József Attila is, akinek még nem is olyan régen minden rendű és rangú proletárlap közölte írásait. Mostanság beéri azonban már tetszetős formával, kevés, sokszor semmi mondanivalóval, pillanatnyi sikerek szerzésével itt is, ott is, a régebbi bátorság és becsületes harc helyett."

14 (Amikor József Attila szakít a jobbraforduló Bartha Miklós Társasággal, hasonló „érvekkel" — csak éppen nem kommunista, hanem demagóg nacionalista „népies" oldalról — hangzik fel Féja Géza hírhedt vádja a „széikakas-költőről".

15

) Ismert az 1931-es moszkvai platform-tervezet József Attilára vonatkozó passzusa („a fasizmus táborában keresi a kivezető utat")

16 és a költő töredékes válasza. Többen foglalkoztak már a Sarló és Kalapácsban, illetve a platformvitában kitapintható eszmerendszerrel is.

17 Politikai-emberi szempontból kétségtelenül változást jelentett a platformtervezet „fasiszta" jelzőjével szemben a Gergely Sándor —Hidas Antal —Illés Béla —Lippai Zoltán aláírta vitacikk megfogalmazása: „A proletárirodalom mellett néhány vele rokonszenvező író is jelentkezett. Ilyenek: Illyés Gyula, József Attila, Kodolányi János, Háy Gyula."

18 A durva politikai minősítés feloldása azonban elviideológiai-esztétikai szempontból nem jelentett lényegi változást a moszkvai emigráció szektás álláspontjában. Az egész platformvita — az éles vagdalkozások ellenére — lényegében nem lépett túl a rendkívül leegyszerűsített, proletkultos-doktrinér és klikk-érdeket is megfogalmazó koncepción. A vitaindító tervezettel szembeszegezett részlegesen jogos bírálatok is rossz alapról fogalmazódtak meg. Illés László újabb kutatásai teljes szélességben és gondolati összefüggésrendszerében tárják föl a rappista kultúra- és müvészetszemlélet tragikus következetességét, belülről aligha meghaladható bűvös körét.

19 Pedig úgy tűnik, mintha Gergely Sándor alapvetően pozitívnak vélt közvetítő szerepe 14 [GEREBLYÉS LÁSZLÓ?] g. 1.: „Magyar Föld" est a Vigadóban. 100%, 1929. ápr. 289290. '* FÉJA GÉZA: Szelkakas-költök. Előőrs, 1931. május 10. '•Sarló és Kalapács, 1931. 6. sz. 50-56., ill. JAÖM III. 438. " JAÖM III. 427-446. - FORGÁCS LÁSZLÓ: József Attila esztétikája. Bp. 1965. USUI. - BOTE A FERENC: A Sarló és Kalapács (1929-1937). „Jöjj el, szabadság!" Bp. 1967. 250- 302 ••Sarló és Kalapács, 1932. 1. sz. 70-73., ill. JAÖM 111. 443. >• ILLÉS LÁSZLÓ - monográfiává összeálló - tanulmányainak tömörített forrásmegjelölése: Kritika, 1971. 11-12. sz.; Üj írás, 1972. 10. és 11. sz.; ItK 1972. 2. sz.; Üj írás, 1973. 3. és 6. sz.; ItK 1973. 2 - 3. sz. és Literatura, 1974. 1. sz., valamint a Meghallói a törvényeknek cimű kötetben, Bp. 1973. - A platformtervezettel kapcsolatban lásd még SZÁNTÓ GÁBOR tanulmányát a jelen kötetben.