Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szabolcsi Miklós: Az irodalmi konstruktivizmusról
de sajnos nekünk a legjobb barátaink értelmét is át kell alakítanunk toronylámpa és bányamunkás vagyok egyszemélyben mi az amit nem értesz meg belőlem ime itt van a tányér fehér porcellánból készítettem és keresztben fekszik rajta a kés ami fiatal gyümölcstől véres ne nevess hogy beszélek hozzád nem tudok elszakadni tőled bátor fiaiddal és termékeny asszonyaiddal életem tavaszi környéke vagy te az elindulásom és megérkezésem vagy te megmosdom a fényben hogy tiszta és jószagú legyek neked a hullám bejön a szobába hogy el vigyen vasszerkezeten állok kiáltásomban harcaid emlékei virágoznak. Kassákhoz hasonlóan, tanítványai és köre „konstruktivista időszaka" voltaképpen annyit jelent, hogy csendesebb, lehiggadtabb, rezignáltabb szabadverseket írnak, hogy a technika, a mérnök-volt képei jelennek meg náluk, legelsősorban a Ma ekkori vezető költője, Reiter Róbert verseiben. Hadd tegyük hozzá, hogy a konstruktivista irodalmi törekvések — tisztán, vagy más áramlatokkal, elemekkel vegyülve — a szovjet, lengyel, a cseh (a Devetsil) s természetesen az orosz irodalomban is megtalálhatók. 19 S ha ennek alapján össze akarnók foglalni a konstruktivizmusról vagy legalábbis a kelet-európai irodalmi konstruktivizmusról mondottakat, akkor külön kellene beszélnünk a magukat konstruktivistáknak vallók ideológiájáról és külön művészi gyakorlatukról. Van egy, konstruktivistának nevezett elmélet, amely egyrészt fedőelmélete, magyarázata a forradalmi apály korszakának, egyeseknél menlevél a visszavonulásra, mentség a rezignációra: s ugyanakkor másoknál szubjektíve jóhiszeműen — menekülés a jövőbe; a jövő racionális, geometrikus társadalmának, a Jövő Emberének felvetítése, akinek életét, körülményeit, mindennapjait az új művészet fogja szabályozni és visszaadni. Ne kutassuk most az elméletcsoport illuzionisztikus irracionális elemeit, sem azt, mi valósítható meg valóban belőle, — csak állapítsuk meg: keletkezése és divatja fénykorában, 1923—1925 között sajátos szerepe volt, különösen Magyarországon. 20 A művészeti gyakorlatban a konstruktivista áramlat - , amely az irodalomban kizárólag a lírában jelentkezett —, voltaképpen nem más, mint az expresszionizmusból indult általános törekvések egy némileg módosult változata, még akkor is, ha az expresszionizmus ellen lép fel. Alapformája a szabadvers, prózavers vagy a ritmikus próza; tartóz* L. B. GORIELY: Le avanguardie letterarie in Europa. Milano, 1967. 117 — 119. — KVÉTOSLAV CHVATIK: Strukturalismus und Avantgarde. Hanser Verlag München, 1970. 77. - BOJTÁR ENDRE: A lengyel avantgárdé lirai fejlődése. Meghallói a törvényeknek. Bp. 1973. 421-450 - Uő.: A cseh szocialista líra fejlődése 1918 és 1928-1929 közt. •Jöjj el, szabadsági" Bp. 1967. 176 - 226. - NYINA PAVLOVA: A konstruktivizmus művészi struktúrája. (Kézirat.) 10 L. legújabban az illuzionisztikus elemekről: FOROÁCS ÉVA: A Bauhaus és a művészet U J fogalma. Valóság, 1973. 6. sz. 21 — 32. — NYTKA PAVLOVA: I. m. — A romániai magyar irodalom konstruktivizmus-szakaszára, a Periszkóp folyóirat cikkeit 1. SŐNI PÁL: Avantgarde-sugárzás. Bukarest, 1973. 32-36.
