Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szabolcsi Miklós: Az irodalmi konstruktivizmusról

kodik az expresszionizmus szélsőségeitől, éles képeitől, szónokiasságától is, ehelyett tárgyiasabb, józanabb kíván lenni, képeit a technika világából, a mértanból, a mérnöki szférából veszi; a versek még az eddigieknél is inkább a nagyváros, a technika, az ipar jeleit veszik kölcsön. A vers emberközpontú kíván ismét lenni, a Jövő Embere képét vetítve ki. Van azután a konstruktivistának nevezett művészi gyakorlatnak egy néhány olyan eleme, amely közelíti ahhoz az áramlathoz, amelyet ,,Neue Sachlichkeit"-nek, új tárgyilagosságnak szoktak nevezni, s amely voltaképpen 1925 -30 közt bomlik ki. A ténytisztelet, sőt tényfetisizmus, a dokumentarizmus, a rész uralma az Egész felett, a szimultanizmus, a montázstechnika, — tartalom — motiválás tekintetében pedig a Gép, a Város uralma, a nagyváros képe, az Amerikakultusz, a szexuális és általában az ösztönélet kultusza, az ember, mint az átlag részecske a sokmilliós tömegből. Ezek a jellegzetességek a húszas évek vége irodalmának és művészetének bizonyos „forradalom utáni", „válságelőtti", általános jellegzetességei, amelyek a kései konstruktivizmusnak is, a vele nem azonos „új tárgyiasságnak" is, s más áramlatoknak is jellemzői.

21 A konstruktivizmus térbe állító, tárgyias, konstruáló aspektusa nem, vagy alig érvényesül a költői gyakorlatban. Program, deklaráció és művészi gyakorlat a 20. század mozgalmaira oly jellemző kettészakadásáról van itt szó. S így, ha József Attilánál 1924 végétől 1925 őszéig konstruktivista szakaszról beszélünk, akkor ezt nagyon is általános, megközelítő értelemben tehetjük csak.

22 Bizonyos, hogy mint barátai, kortársai, ő is konstruktivista akart lenni, Kassák „új keresésének irányában" akart haladni, barátai Erg Ágoston és a pesti fiatalok egy része is efelé hajlott. Kassák verseinek, külföldi költőknek, fiatal barátoknak hatására alakította ki a maga külön versmodelljét, egyénileg értelmezett konstruktivizmusát.*

3 11 Ennyiben vitatkoznék Ny. Pavlova felfogásával, aki mindezt konstruktivistának minősiti, s a konstruktivizmust és a tárgyiasságot egynek veszi. » Először (és mindmáig egyedül) SZABÓ GYÖBOY beszélt József Attila és a konstruktivizmus viszonyáról. L.: József Attila és az izmusok. MTA I. OK 1959. 102-103. " Legutóbb, már e cikk nyomdai munkálatai során, jelent meg PASSUTH KRISZTINA: Magyar művészek az európai avantgarde-ban c. könyve (Bp. 1974.;Corvina K). Kitűnik belőle, hogy az általunk ismertetett nézetek és gyakorlat közvetlen eiőzménye Kassák és köre „Képarchitektúra" törekvése (I 116.).