Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szabolcsi Miklós: Az irodalmi konstruktivizmusról

becsüljük, a megszállott művész dekoratív csecsebecséinél és »gyönyöruen összecsengo« rímeinél. Nem az eldologiasodást, hanem a dolgok használhatóságát akarjuk." Kassák mellett, az ő nyomán aztán tanítványai, követői is felsorakoznak a konstruktivista program mellé. A Fundamentum is teljesen konstruktivista programot hirdet, és támad mindenkit, aki még expresszionista, dadaista irányban ír: „Meg kell mondanunk, hogy 1924-et írunk, hogy előbbre jutottunk a futurista lendület nagy gesztusainál, az expresszionista szépségimádásnál, sőt a dadaisták pimaszos tréfáinál is" — írja Gáspár Endre,

15 és a folyóirat szinte minden cikke sugallja: túl vagyunk az izmusok forrongó, hangos, kiáltó fázisán, új realitások, új megoldások felé törünk. Erg Ágoston több verseskötet éles elítélésével bizonyítja, hogy: „Nehéz út vezetett a művészetnek ahhoz a konstruktív stációjához, ahol rna állunk. A százszázalékos művészetet követeljük, mint korunknak egyik konstruktív életmegnyilvánulását."

16 Budapesten Sándor Kálmán így ír: „A művész nem agitátor, a művész mesterember, épp úgy, mint a suszter, aki nem csinál szocialista cipőt vagy liberális cipőt, csak jó cipőt vagy rossz cipőt... Ez a művészet: a bontatlan és kötetlen akció konstruáló lendülete."

17 De folytathatnánk a felsorolást: 1923-tól Bécsben, 1924-ben Magyarországon is, az avantgárdé költők egy csoportjában, egészen 1927-ig a konstruktivizmus látszik megoldásnak. Látható: a magyarországi konstruktivizmus elmélete összefüggő rendszert alkot — ideológiája a forradalmi apálynak —, útkeresése azoknak, akik nem hisznek az azonnali forradalom eljövetelében, akik egy távolabbi jövőt munkálva, megrajzolják az ember jövőbeli képét. S a gyakorlat? Kassák Lajos költészete alig mutat változást konstruktivista elveinek meghirdetése óta. Jól látja Béládi Miklós:

18 a konstruktivista program következetes végrehajtása irodalomban, költészetben a teljes elszemélytelenedést jelentené, s talán csak a képversekben engedné kifejeződni magát. Kassák lírájának konstruktivista korszaka (elsősorban az Új versek egyes darabjai és főleg a Tisztaság könyve) talán csak annyiban nevezhetők annak, hogy higgadtabb, szomorúbb, csendesebb a hangjuk, hogy a „vereség után", a „várakozás" hangulata erősebb, s hogy némileg csökken a képasszociációk fesztávolsága, s hogy egyes, konstruktivistának nevezhető „rekvizitumok" bukkannak fel bennük: ó barátocskám állj föl a munkapadokhoz és mondd ki a rendet ami benned van nincsenek többé kimeríthetetlen tintásüvegeink propagáljuk a tömegsportot "QÁSPÁR ENDRE: Hol állunk ma? Fundamentum, 1924. 2-3. U ERO ÁOOHTON: Birálat négy verskötetről. Uo. 7. "SÁNDOR KÁLMÁN: AZ új művészetről. Magyar írás, 1924. márc.-ápr. 39. U BÉLÁDI MIKLÓS: Kassák Lajos. Arcképek a magyar szocialista irodalom történetéből li

P 1967. 68 - 69. - L. még BORI-KÖRNER: Kassák irodalma és művészete. Bp. 1967. 119 120. (Itt csak a konstruktivista programról.) — Vö. még POMOOÁTS BÉLA: KIS FERENC Mi'Khallói a törvényeknek. Bp. 1973. 388. - SZARÓ OYÖROV: József Attila és az izmusok. MTA I OK 1959. 98-108.