Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szabolcsi Miklós: Az irodalmi konstruktivizmusról

SZABOLCSI MIKLÓS AZ IRODALMI KONSTRUKTIVIZMUSRÓL Expresszionista, groteszk, népdalos, szimbolista, „nyugatos" versek, anarchisztikus groteszk és gyengéd líraiságú kétsoros egyszerre, együtt születik József Attilánál 1923-25 közt. Van a verseknek egy csoportja, amely egy más áramlat hatását mutatja, — élesen meg lehet vonni a határt, mikor tűnnek fel. Azokról van szó, amelyeket konstruktivistáknak lehetne nevezni a kor szóhasználatával és amelyek szórványosan 1924 végén, csoportosan 1925 késő tavaszán születnek. De van-e egyáltalán konstruktivizmus az irodalomban? A konstruktivista irányzat, mozgalom, törekvés a képzőművészetben, az alkalmazott művészetben, az építészetben fejlődött ki — az orosz művészetben már 1912-ben jelentkezett —, de főleg 1920 körül virágzott. Eredetileg különböző anyagok alkalmazásával tömegek és formák viszonyának új megoldására törekedett, egy, a technikai célokat kiemelő szerkezetet állítva előtérbe, később „a síkkonstruktivizmus a síkban tartott vonalak, mértani formák és a redukált színek elementáris hatását használta fel, míg a tulajdonképpeni konstruktivizmus erőteljesen hangsúlyozta a térkonstrukciós lehetőségeket". (Németh Lajos).

1 Több ágra is oszlott, mint Naum Gabo „esztétikai-konstruktivizmusára, Tatlin „gyakorlati" konstruktivizmusára. Néhány évig úgy látszott, hogy az új társadalomnak leginkább megfelelő művészet éppen a konstruktivizmus jegyében születik — Tatlin III. internacionálé szobra összegezi ezeket a törekvéseket: a szerkezeti elemek, a technikai megoldások kiemelésével. A konstruktivizmusnak tartós hatása volt az építészetre, a Bauhaus mozgalmon keresztül alakította és formálta az új díszítőművészetet, grafikát, színpadtervezést stb. Sajátos művészetellenes ideológiája, programja ellenére („le a művészettel, éljen a technika") mindhárom jelentős ágában: az orosz konstruktivistáknál, a Bauhaus csoportnál és a holland De Stijl-nél érdemes eredményekre vezetett, és az egyik legtartósabb életű ága, törekvése az első, klasszikus avantgárdnak. Sajátos kiágazásának tekinthető a francia „purizmus" is, tehát Ozenfant és Le Corbusier húszas évekbeli kezdeményei, elsősorban az Esperit Nouveau című folyóiratuk.

2 De amilyen világosan felismerhető a konstruktivizmus a képzőművészetben, olyan kevéssé az irodalomban. Világirodalmi mértékben nem is szokás 1 Művészeti Lexikon. Szerk. ZÁDOR ANNA és ÜENTHON ISTVÁN. II. köt Bp 1900 674 675. « L. NYINA PAVLOVA: A konstruktivizmus művészi struktúrája. (Kézirat.) A képzőművészeti konstruktivizmusra vonatkozó hatalmas irodalomból I pl Konstruktive Malerei - Frankfurter Kunstverein. 19. Nov. 1966. 8. Jan. 1967. 1966