Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Baróti Dezső: Radnóti Miklós és a proletárköltészet

Az 1931 nyarán hozzánk is átcsapott világgazdasági válságról s a Bethlenkormány bukásáról még Párizsban, leginkább a napi olvasmányai közé tartozó kommunista sajtóból s az emigráció magyar újságaiból értesült. Emlékszem, több ilyet magával hozott Szegedre, hogy mi is olvashassuk. Nem sokkal hazatérése után alakult meg Károlyi Gyula kormánya, és hirdették ki a statáriumot, az illegális KMP tevékenysége pedig a közeli forradalom reménységében élénkült meg. Radnóti Miklós maga is osztotta ezeket a reményeket; amelyeket az akkor már közeli barátai közé tartozó Bálint György úgy fogalmazott meg: ,,jön a jó öreg összeomlás" .. ,

13 De másoktól is bőségesen idézhetnénk hasonló megnyilatkozásokat. Nagy Lajos pl. az 1931-ből való Anya című novellájának befejező soraiban nern kevés kárörömmel az egyik híres óceánjáró, a Titanic katasztrófájának előestéjéhez hasonlította ezeket a napokat, s úgy érezte, hogy akkortájt ,,lassan, de biztosan csúszott felénk a jéghegy .. ." Az általános válsághangulat Radnóti szegedi baráti körét is mozgásba hozta. Az Egyetemi Bethlen Gábor Kör körül összeverődött radikális csoportot, amellyel már az előző évben kapcsolatba került, a tanyavilág s általában a szegényparasztság problémáinak közelebbi megismerése egyébként már korábban a marxizmus gondolatvilága felé kezdte irányítani. A szegediekkel meleg baráti kapcsolatokat tartó Sarló épp 1931 őszén megerősödött kommunista orientációja csak olaj volt a különben is feltörni kívánkozó tűzre. Már csak a megfelelő alkalom hiányzott ahhoz, hogy ezt az orientációt a munkásmozgalommal való szervezett kapcsolat tegye teljesebbé.

14 Ezt az alkalmat végül is az teremtette meg, hogy a szegedi kommunisták tevékenysége az 1930 májusában történt nagy lebukások után épp 1931 őszén újabb lendületet kapott. Az új sejtek szervezői hamarosan kapcsolatba kerültek az SZDP szegedi szervezetében a KMP politikáját képviselő s ennek jegyében különösen az ifjúmunkások körében jelentős munkát folytató Szepesi Imre fogorvossal, ő pedig Hont Ferenc közvetítésével Buday Györgygyei, aki október első napjaiban közvetlen baráti körének tagjaiból egy egyetemi kommunista sejtet hozott össze, amely a legális munka megkönnyítésére hamarosan a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma fedőnevet vette fel. Radnóti Miklóst, aki szűkebb baráti körében sohasem csinált titkot nézeteiből, már az első megbeszélésekbe bevonták. Ő a bölcsészeket szervezte be, közelebbről Ortutay Gyulát, Tolnai Gábort és engem. A jogi karról a már régebben baráti körünkhöz tartozó Erdei Ferenc, Reitzer Béla, Gáspár Zoltán s mellettük két matematikus-lány, Árvay Erzsébet és Tomori Viola csatlakoztak hozzánk. Hont régi barátait, a szegedi avantgárdé korábbi megnyilatkozásaiban már szerepet játszó Berezeli Anzelm Károlyt és Széli Istvánt hozta magával. így verődtünk össze különböző származású, műveltségű és temperamentumú fiatalok. Kit ez, kit az állított szembe az adott társadalommal, amely 14 Bálint György szavait GONDOS ERNŐ: Bálint György alkotásai és vallomásai tükrében című kötetének 62. lapjáról idézem; NAOY LAJOS novellájának újabb kiadása: Kiskunhalom. Elbeszélések. Aranykönyvtár. Bp., 1960. 292. 14 Radnóti közvetlen szegedi környezetéről I. CSAPLÁR FERENC: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp., 1967. Irodalomtörténeti Füzetek. 52.