Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Baróti Dezső: Radnóti Miklós és a proletárköltészet

gond pipál ma házaink lukán"; „rí a rét s föld a magot is undorral kihányja"). Ez a kötete március vége táján került ki a nyomdából, megjelenésének azonban nem sokáig örülhetett; alig száradt meg a festék rajta, a budapesti királyi ügyészség máris elkobzását javasolta, ami Budapesten április 18-án, a költő szegedi lakásán pedig a rákövetkező napon meg is történt.

10 Június 8-án vallásgyalázás és közszeméremsértés gyanújával vád alá helyezték. Június első napjaiban Párizsba utazott.

11 A már régebben tervbe vett utat most az is siettette, hogy az ítélet után már nem kaphatott volna útlevelet. Egy időre megszabadult tehát az itthon ránehezedő gondoktól, de amikor két hónap múlva hazatért, ezek továbblombosodva vették körül. Párizsban csak néhány verset írt.

12 Közülük most csak a Jóllakott ablakokon ... kezdetű, sokáig kiadatlan, pusztán a posthumus kiadásokban olvasható verse érdekel bennünket, mégpedig főképp azért, mert arcképének politikus vonásai most már markánsabban bontakoznak ki benne, mint a korábbiakban: tudjuk, hogy a gazdagok szive szőrös s mi harcosok vagyunk prolik seregében és a társadalmi rend pipacsos tábláit takarjuk el a naptól. .. Ebben a vallomásban nem az az új, hogy a proletariátushoz tartozónak érzi magát. Ez az érzés már rég megszületett benne, sőt, burkoltan bár, nem egy versében hangot adott neki. Az osztálytársadalom természetének felismeréséért sem kellett Párizsba utaznia. Üj azonban, hogy most már verssoraiba határozottabb állásfoglalás igénye vonul be. Ehhez viszont kétségtelenül a párizsi napok is komoly ösztönzést adtak, leginkább azzal, hogy szélesebb és biztatóbb kitekintést nyert a nemzetközi munkásmozgalomra s vele együtt a magyar emigrációra. Talán a szürrealistáknak a harkovi írókongresszust követő belső vitáiról is hallott vagy olvasott egyet s mást. Mint ismeretes, egyik csoportjuk Aragonnal az élén, épp akkoriban fejezte ki azt az igényét, hogy költészetével is a KP politikáját szolgálja. A tájversek gazdag, ha nem épp buja színei után a Jóllakott ablakokonban most hirtelen egy képekben szegényebb, helyenként csaknem prózai megfogalmazással lep meg, amivel az addigi egy vagy két mondatszövevényre alapozott, nemegyszer robbanásig feszült versstruktúráinak nagymértékű fellazítása járt együtt. Mindez nyilvánvalóan a proletárlírához inkább illőnek érzett egyszerű hang kereséséből fakadt. Ennek érdekében áldozta fel addigi eredményeit, és illesztett be őszinteségük mellett is olyan agitációs közhelyeknek ható sorokat a versbe, mint amilyeneket az előbb idéztünk. A Jóllakott ablakokon megírása után (versét augusztus 25-ről keltezi) alig egy héttel egyébként már Budapesten van, az otthoni izgalmak, úgy látszik, egy időre elmosták a párizsi út emlékét. 10 L. erről MARKOVITS GYÖRGYI: AZ üldözött költészet. Bp., 1964. Irodalomtörténeti izetek. 45. sz. 70-77. 11 Párizsi útjának körülményeiről 1. ottani szállásadójának, Szálai Imrének visszaemlékezését. Emiékezes Párizsban. Tiszatáj, 1964. 11. sz. 1. 11 Párizsi verseiről 1. tanulmányomat Radnóti Miklós es Párizs címmel. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. 8. köt. Bp., 1970. továbbá a Talán vihar jön ... cimü írásomat. " 1(

J69. 2. sz. 270 289. Mindkettő az előbb idézett tanulmánykötetemben is. 28* 435