Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Baróti Dezső: Radnóti Miklós és a proletárköltészet

zatában egyenesen azt szögezte le, hogy a „szocializmust vallja világszemléletének". S bár ez a hasábjain közölt írások jó részéből alig olvasható ki, munkatársai között több szimpatizáns akadt, sőt néhányan akkor vagy később illegális pártmunkát is végeztek. Közöttük volt az a Forgács Antal és Lakatos Péter Pál, akikkel Radnóti neve együtt szerepel majd József Attila Valóságában. Jó kapcsolat fűzte József Attilához is, gyakran találkoztak a Kortárs szerkesztői asztalánál, a Japán kávéházban, s amint ezt Radnóti egyik közeli barátjának, Szálai Imrének visszaemlékezéseiből tudjuk, időnként a késő éjszakába nyúló szenvedélyes vitákat folytattak a marxista esztétika problémáiról.

8 A Döntsd a tőkét ne siránkozz című kötetéhez később Radnóti is gyűjtött előfizetéseket Szegeden. Már akkor sem csinált titkot belőle, hogy őt tartja az új magyar líra legizmosabb tehetségének ... Első verseskötete, az 1930 tavaszán megjelent Pogány köszöntő azonban még alig tartalmaz közvetlenül megfogalmazott politikai mondanivalót, sőt a kötetről szólva egyesek egyenesen modern irracionalizmust, újpogányságot, pantheizmust emlegettek — egyébként amint ezt másutt részletesen megpróbáltuk kifejteni —, jórészt indokolatlanul.

9 Alaphangját inkább a világ dolgaiban való egyetemes részvételben, az emberek és a természet iránt érzett mélységes szeretetben jelölhetjük meg: „testvéreim a milliók", olvassuk a kötet egyik önarcképszerű versében (Sirálysikoly). Egy másik ilyenben (Szegénység és gyűlölet verse) a milliók sorsában való részvétel vágya már a munkásosztály sorsával való azonosulás irányába konkretizálódik. Élményalapú versről van szó, azoknak az éveknek az emlékét őrzi, amikor a csehországi Liberecben textiltechnikusi tanulmányokat végzett, és az üzemi gyakorlatok során maga is dolgozott az egyik gyárban. Valóban saját magáról beszél, amikor azt írja, hogy: ... Kezeim kemény munkáskezek súlyával csapdosták a combjaimat és a gyárak lányait szerettem. ... Mégis kétségtelenül erősen stilizált, a fizikai munka fáradtságának személyes élményét túlhangsúlyozó önarckép ez (a harsány képek is ezt bizonyítják), hiszen a munkás-sors hétköznapjaiban legfeljebb alkalomadtán vett részt, önarcképe talán azokban a sorokban a leghitelesebb, amikor „a szegénység dalát" ordítja az „aranyméhű kazánok felé". . . Ilyenkor saját élethelyzetéről is beszél, hiszen tanulmányai befejeztével csak egy vállalati alkalmazott sivár perspektívája várt rá. Sokkal gazdagabb és őszintébben átélt önarckép bontakozik ki a Májusi igazság című verséből, amelyet a Népszava egyik májusi számában közölt. A címadó Májusi igazság közkeletű allegóriáját még a Népszava legegyszerűbb olvasói is csak úgy értelmezhették, hogy a szocializmus igazságát jelenti. Maga a költő azonban még többet értett-érzett bele a képszerűén megelevenített fogalomba. Az a „virágosán felcicomázott május", amely „tegnap" az utcákon járt, a Magyar Tanácsköztársaság vörös májusa utcai felvonulásainak gyermekkori emlékét jelenti számára, amelynek színes, népünnepélyes for• Szálai Imre szíves közlése. •Radnóti Miklós első verseskötetei. It 1966. 5 6. sz. 572 - 590. Ugyanez Pogány köszöntő es Újmódi pásztorok éneke címmel BS Irok, érzelmek, stílusok C. kötetemben. Bp . 1971. 349 - 372.