Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

fasiszta agresszió váltotta ki. Nem véletlenül került ez a téma all. Amerikai írókongresszus figyelmének középpontjába. A világ számos országából siettek önkéntes antifasiszta harcosok Spanyolországba, s az ottani harc ezáltal egy „világtörténelmi jelentőségű" új jelleget öltött: a világproletariátus fasizmus elleni harcában a gyakorlati nemzetközi szolidaritás bontakozott ki."

59 De ez a harc összehozta egyúttal az ó- és az újvilág humanista és haladó íróit is. Az Egyesült Államokból több író sietett Spanyolországba, antifasiszta érzülettől vezettetve jelent meg ott pl. Ernest Hemingway, Theodore Dreiser, John Dos Passos, Dorothy Parker, Lillian Hellman, Josephine Herbst, Langston Hughes, Erskine Caldwell, Waldo Frank, Edwin Rolfe, Joseph North, Herbert L. Matthews és Martha Gellhorn. Midőn 1938-ban a Liga a fasizmus-antisfasizmus kérdésében egy reprezentatív körkérdést intézett az írókhoz, a 418 beérkezett válasz között csak egyetlen egy akadt, amely a fasizmust igenelte. Az amerikai írók túlnyomó többsége azon az állásponton volt, amelyet all. írókongresszuson Archibald MacLeish így fogalmazott meg: „A spanyol földön most folyó harcban valamennyiünknek, akik a szabadság hívei vagyunk, világosan és határozottan állást kell foglalnunk, akár akarjuk, akár nem."

80 A haladás eszméjéhez való elkötelezettségnek ez a kifejezése számos jeles irodalmi műben megnyilatkozott, Upton Sinclair No pasaran! című regényétől (1937) kezdve Dorothy Parker Soldiers of the Republik című elbeszélésén (1937) át AI van Bessie riportjaiig és a Lincoln-Brigade harci bevetéséről szóló naplófeljegyzéseiig (Men in Battle, 1939), avagy Edwin Rolfe költeményeiig, amelyeket sokban a Thälmannbrigád dalai inspiráltak (így többek közt a „Die Heimat ist weit" című dal).

61 A spanyolországi események mélyen és tartósan érintették mindenekelőtt Ernest Hemingway egész világképét és művészi alkotómunkásságát. A spanyol polgárháborúban Hemingway haditudósítóként vett részt, jelen volt valamennyi döntő eseménynél. A küzdelem hosszú időre szinte kizárólagos témájává vált e késő-polgári humanista írónak. A riportokon és elbeszéléseken túl a Joris Iven háborús dokumentumfilmjéhez 1938-ban írt szöveg (The Spanish Harth), Az ötödik hadoszlop című kémelhárító-dráma (1938) és mindenek előtt a nagy regény, az Akiért a harang szól ( 1 940) e nagy alkotóperiódus középpontjában állanak. De sem az író, sem a társadalmi közvélemény szempontjából nem mellékes körülmény az sem, hogy nagy beszédében, amelyet az író és a háború témájáról tartott (The Writer and War), először nyilatkozott meg zoon politikonként és élesen támadta a fasizmust. E beszédhez a fórumot a II. Amerikai írókongresszus nyújtotta 1937-ben, s az a szervezet, amely ezt U összejövetelt létrehozta: a League of American Writers. Hemingway szoros, baráti kapcsolatban állt Spanyolországban I. Kaskin szovjet kritikussal és műfordítóval (valószínűleg neki állít irodalmi emléket az író az Akiért a harang szól-ban). Kaskin írta feljegyzéseiben: „A Spanyolországban töltött évek egy nagy és méltó feladat lelkesítő érzésével töltötték *• EUGEN VABGA (Varga Jenő): 20 Jahre Kapitalismus und Sozialismus. Moskau, 1938. 2X> 60 ARCHIBALD MACLEIMH: Spain and American Writers. The Writer in a Changing World. L. a 48. sz. jegyzetet, 60. 61 ALLEN QUTTMAN: The Brief Embattled Course of Proletarian Poetry. Proletarian Writers of the Thirties. L. a 35. sz. jegyzetet, 267.