Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
József Farkas: Proletárforradalom, avantgarde és tömegkultúra
művészegyéniség kapcsolatáról vallott korábbi álláspontját. Bizonyítást nyert, hogy a pártirányítás tagadását jelenti ez az álláspont az irodalom és művészet kérdéseiben és nem — mint a legutóbbi időkig értelmeztük — a párthoz politikai értelemben való tartozás, vagyis a párttagság elutasítását. Kassák Lajos hagyatékából nemrégiben előkerült 1919-es párttagsági igazolványa, melynek tanúsága szerint a Magyarországi Szocialista Párt budapesti V. kerületének a tagja volt. Tagsági igazolványát az a Kiss Lajos — a kerület akkori titkára — írta alá, aki a húszas évek végén — már a Szovjetunióban — Vörös város című regényében maga is megírta a Tanácsköztársaság alatt szerzett élményeit. 58 Ismeretes, hogy Kun Bélához írt vitacikkét Kassák még 1919 júniusában külön füzetben is megjelentette. Svéd László figyelt fel rá, hogy ebben némileg megváltoztatta az eredeti szöveget és az Ifjúmunkások Kongresszusának eseményeit is, sajátosan értelmezett módon a maga álláspontjának igazolására építette vitairatába. 60 Kassák Lajos hagyatékában fennmaradt a Közoktatásügyi Népbiztosság 1919. július 1-én kelt levele, amelyben kifogásolják e röpirat engedély nélküli kinyomtatását, noha az a Ma hasábjain már megjelent, mert ,,a külön lenyomathoz szükséges papírmennyiség sem önnek, sem a nyomdának nem engedélyeztetett", és sürgősen „igazoló jelentést" kérnek a szerzőtől, „és ahhoz a röpiratnak két számát csatolni", valamint a példányszámra és a terjesztésre vonatkozó adatokat megküldeni kérik. 61 És itt helyre kell igazítanunk azt az irodalmi közvéleményünkben tévesen eluralkodó felfogást, hogy Kassáknak Kun Bélához írt vitacikke miatt 1919 júliusában betiltották folyóiratát, a Mát. 62 Olyan intézkedés, amely a Mát emiatt sújtotta volna, nem történt; igaz ellenben, hogy 1919. július 5-én rendeletet adtak ki, amely a nagy papírínség következtében minden addig megjelent lapot és folyóiratot a Közoktatásügyi Népbiztosság új engedélyezéséhez kötötte, ez a Babits szerkesztésében megjelenő Nyugatot vagy a Schöpflin által szerkesztett Vasárnapi Újságot éppúgy érintette. A Sajtódirektórium fennmaradt jegyzőkönyvében sem találunk utalást arra, hogy a Mát betiltották volna. Szó esik viszont — 1919 júliusában — a Nyugat, a Ma és a Vasárnapi Újság ideiglenesnek szándékolt „szüneteltetéséről". 63 Ugyanakkor több új irodalmi folyóirat megindítását is tervezték, de a papírínség miatt ezek sem kaptak engedélyt a megjelenésre. Az egyetlen lap, amely közülük a Tanácsköztársaság megdöntése előtt mégis nyomdába kerülhetett, a Barta Lajos szerkesztette Emberiség — fennmaradt nyomdai lenyomata szerint — programjában éppen a nézetek szabad kifejtését hangsúlyozza, a politikai felelősség vállalása 59 A szocialista párt elnevezés éppen a június 12 —13-i kongresszuson változott meg, s így nincs dokumentumunk arra vonatkozóan, hogy Kassák Lajos az őt ért elmarasztalás után tagja maradt-e a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártjának. 80 SVÉD LÁSZLÓ: I. m. (L. az 53. sz. jegyzetet.) 177-179. 81 E levélpéldányra rávezetett — valószínűleg Kassáktól származó — kéziratos adatok szerint a füzetet 5200 példányban adták ki és a Ma kiadójában árusították 5 koronás eladási áron. L. a 39. sz. jegyzetet. 82 Vö. KASSÁK LAJOS: A magyar avantgárdé három folyóirata. Helikon, 1964. 3 — 4. sz. 243. — L. még: SIMON ZOLTÁN: AZ aktivisták vitái a Tanácsköztársaság idején. Alföld, 1969. 3. sz. 80. - Ujabban: SVÉD LÁSZLÓ: I. m. 179-181. L. az. 53. sz. jegyzetet. 83 Közli: „Mindenki újakra készül..." IV. köt. Bp. 1967. 1113.
