Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Krystyna Sierocka: A lengyel emigráció irodalmi tevékenysége a Szovjetunióban 1918-1939 között
szocializmus szabad országában, harcolva a „nációnál opportunista" bélyege ellen, szakított az emigráns állapottal. Aktívan dolgozott a Szovjet írók Szövetségében, a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Irodájában, utazgatott a Szovjetunió hatalmas területén, regényeket, novellákat és verseket írt, többnyire orosz nyelven. Nagy visszhangot keltett a tadzsikisztáni csatorna építésének „irodalmi feldolgozásával", Cselovek menyajet kozsu (Az ember változtatja a bőrét) című regényével. 5 * Ez a mű igen előnyösen tért el a korabeli termelési riportregények többségétől. Az építkezés helyén több hónapon át tanulmányozta Jasienski az emberi sorsokat, életrajzokat, információkat közölt, amelyek igen jól megálltak volna a helyüket riportként egy újság hasábjain, de némileg terhére váltak a regényszerű cselekmény bonyolításának. Ennek ellenére a könyv nagyszabású munka, nem mindennapi meseszövéssel, érdekesen bonyolított drámai maggal, és változatos, költői szókinccsel, gazdag metaforákkal, és a hősök sablontól mentes ábrázolásával. Az író a hatalmas építkezés létrejöttével kapcsolatos események széles panorámáját vázolta fel, nyomon követte azokat a változásokat, amelyek az emberek lelkében és egymásközti viszonyukban bekövetkeztek. Jasieiíski egy pillanatig sem ingadozott, hogy teljes bonyolultságukban, és magatartásbeli sokoldalúságukban mutassa be hőseit, s a legerősebbnek tetsző emberek belső összeomlása és letörése ábrázolásától sem riadt vissza. Óvakodott a „papírízű" irodalom művelésétől és a valódi konfliktusok elkenésétől. B. Jasieiíski könyvét a szovjet sajtóban nagyon kedvezően fogadták. Részleteit közölte az Izvesztyija és a Novij Mir. Kilenc kiadást ért meg a könyv, I ifjúsági regénnyé is átdolgozták. Lefordították angolra, azerbajdzsán nyelvre, csehre, finnre, tádzsik-lengyelre, ukránra és zsidó nyelvre. A szovjetunióbeli lengyel sajtó azonban hallgatással mellőzte. A következő években több munka jelent meg, így többek között St. R. Stande verseskötetei: Granatowe i czerwone (Sötétkék és vörös); Mlodziez idzie (Jön az ifjúság, Moszkva, 1933); Czlowiek kroczy po ziemi (Az ember lép a földön, Moszkva, 1934); Poemat o Magnitostroju (Költemény Magnitojjorszkról), Henryk Drzewiecki novellái: Karjera Kuprnla; Burkaly; Firuleje; Niemowa. Ekkor jelent meg Wandurski „szcenikus plakátja", a W hotelu „Imperializm" (Moszkva, 1929) és Raban című darabja (Moszkva, 1933). Ekkor lettek népszerűek a szintén Lengyelországból érkező Helena Bobitiska munkái, különösen a Pionierzy (Moszkva, 1924), a Zemsta rodu Kabunauri (A Kabunauri család bosszúja, Moszkva, 1931) és a l.udzie z „Czerwonego Frontu" (Emberek a „Vörös Frontról", Moszkva, 1932). Ezeket a műveket lefordították oroszra, és népszerűek voltak mind a lengyelek, mind az oroszok körében, de Jasienski könyveihez hasonlóan, csak alig tett róluk említést a lengyel sajtó. 57 "Cselovek menyajet kozsu. Novij Mir, 1932 1933. Ez a könyv összesen nyolc kiadást éri meg Moszkvában, és egyet Kazanyban. Lengyelországban 1934-ben adták ki a szerző • IL'< delye nélkül, A. Lovi fordításában, aki meglehetősen felületesen bánt a regénnyel, ami végül is Jasieiíski tiltakozását váltotta ki. Bohihska Helena (1HH7 1908). Regényiró. Egy sor ifjúsági regény szerzője. Julian Brun-Bronowicz, ismert lengyel forradalmár és publicista nővére, Stanislaw Bobiiískinek a Szocioldemokrata Párt kiemelkedő alakjának a felesége. 1920 után telepedett le a Szovjetunióban, több lengyel és orosz folyóirat munkatársa volt. Több könyve jelent meg. 1925-től a Szovjet Pionirok Központi Irodájában dolgozott. 1945-ben tért vissza Lengyelországba.
