Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Krystyna Sierocka: A lengyel emigráció irodalmi tevékenysége a Szovjetunióban 1918-1939 között

böztette ezt a két kört a kultúra, a tapasztalat, az olvasottság, gyakran a képzettség is, a kritikus szemlélet a körülöttük folyó események értékelése, eltérő viszony a hazai ügyekhez s végül eltérő álláspont a Szovjetunió területén élő lengyelséggel kapcsolatban. Az első generáció emigránsnak tekintette magát, s célul tűzte ki, hogy a nemzet haladó belső erőire támaszkodva építse fel a szocialista lengyel államot; a fiatalabb nemzedék ezt az utat elvetette, fő célját a szovjet állam építésében látta, és a Szovjetunió területén kívánta az eljövendő szocialista Lengyelország elemeit megteremteni. Néhány kivételtől eltekintve — ezek közé tartozott például Henryk SteinKamieiíski, aki igen aktívan vett részt a kulturális munkában — az irodalom ügyeivel az ,.öregek" csoportja ezekben az években alig foglalkozott, s ezt szinte teljesen a „fiatalok" feladatának tekintették. Az „öregek" időnként — nagyon kevés eredménnyel - megpróbáltak beleszólni a kulturális vitákba, mikor úgy látták, hogy a torzulások már túlzásba mennek. Ilyenek voltak a körülmények, amikor Bruno Jasienski, Witold Wandurski, Stanislaw Ryszard Stande, Henryk Drzewiecki a Szovjetunióba érkeztek. Mindannyian jelentős irodalmi rangot vívtak már ki maguknak. Kettő közülük, Stande és Wandurski, Wladyslaw Broniewskivel együtt, 1925-ben, Lengyelországban megalakította a Trzy salwy (3 üdvlövés) nevű első forradalmi írócsoportot, s manifesztum jellegű irodalmi bulletint is adtak ki ugyanezen a címen.

47 W. Wandurski a munkásszínpadok szervezője és népszerűsítője volt, a Szovjetunióban dramaturgként dolgozott, akinek háromfelvonásos színpadi játéka, a Érnierc na gruszy

4

* (Halál a körtefán), nagy vihart váltott ki a lengyel színházi-irodalmi körökben. Bruno Jasienski megérkezése pillanatában egy futurista verseskötetet hozott magával irodalmi poggyászában, But w butonierce™ (Cipő a kaptafán) címmel. A lengyel futurizmus egyik megalkotója volt ugyanis, s ott szerepelt irodalmi poggyászában a Slowo o Jakubie Szeli

50 című dramatikus poéma is, amelynek forradalmi költői hírét köszönhette. Ezenkívül még egy verseskötete, Pieérí o glodzie

51 (Dal az éhségről), valamint két regénye, a Nogi Izoldy Morgan

5

'

1 (Izolda Morgan lábai), valamint a Pale Paryz*

3 (Felgyújtom Párizst) jelent meg. Ezért a művéért, amely «'Trzy salwy. Biuletyn Poetycki. (W. Broniewski, St. R Stande, W. Wandurski versei.) Warszawa, 1925. «* Witold Wandurski. amiére na gruszy. Zabawa sceniczna w 3 aktach. 1923-ban mutattak he l.od/.ban a Munkásszinpadon. 1925-ben Krakkóban jelent meg. Erős kritikai visszhangot váltott ki, amikor a darabot Krakkóban a Juliusz Stowackiról elnevezett színházban bemutatták. «• JAHIKNHKI BRUNO: But w butonierce Poezje futurystyczne. Warszawa, 1921. *° JASIENSKI BRUNO: Slowo o Jakubie Szeli. (Poemat dramatyczny.) Paris, 1926. Ezt a költeményt Lengyelországban csak 1946-ban jelentették meg. 1931-ben és 1932-ben két orosz nyelvű kiadása jelent meg Moszkvában E. Bagrickij és A. Romm által szerkesztett gyűjteményes kiadásokban. Ukrán nyelvre 1930-ban J. Kulyk fordította le, magyarra 1957-ben Pákozdy Ferenc. A költeménynek a szerző által átdolgozott színpadi változatát először 192H-ban Párizsban mutatták be. 41 BRUNO JASIENSKI: Piesti o glodzie. Krakow, 1922. M Ugyanő: Nogi Izoldy Morgan. A regényt a szerző látta el előszóval. Lwów, 1923. M

UŐ.: Palç Paryz. Regény. Moszkva, 1929. A későbbiekben Juliusz Kaden-Bandrowski előszavával Varsóban is megjelent 1931-ben. A háború előtt ezt a regényt leforditották csehre, hollandra és oroszra (öt kiadást ert meg), majd ukránra.