Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Krystyna Sierocka: A lengyel emigráció irodalmi tevékenysége a Szovjetunióban 1918-1939 között
Menetel az éhség, Menetelnek az éhenkórászok. Vérszegény arcok. Beesett szemek. Itt vonul a nép Tüdővészesek. Betegek. A nyomor bilincsébe vertek, rongyosok, mezítelenek." Grabowski verseiben továbbra is erősen érződik az „öregek" költészetének, Leiíski, Emil Vebie 44 vagy Tadeusz Radwanski lírájának hatása. Ismételt kísérlet ez a Kuznyica csoport költői eszköztárának a felújítására, szerepet játszottak ebben erős nemzeti, tradicionális hatások is. A harmincas evek irodalma 1927 után nagyon megélénkül a „fiatalok" körének tevékenysége. Szaporodnak a bemutatkozások. A könyvpiacon új nevek tűnnek fel. Üj irodalmi csoportosulások, úgynevezett alkotó csoportok alakulnak, amelyek tagjaik munkáit almanachjaikban és gyűjteményes köteteikben jelentetik meg. 45 Ezek a szervezetek főleg fiatalokat gyűjtenek maguk köré. Részben az a feladatuk, hogy neveljék a fiatal írókat, másrészt kiterjedt ismeretterjesztő és propagandamunkát folytatnak a lengyel rétegek körében. Klubokat szerveznek, „olvasósarkokat", felolvasó köröket, irodalmi csoportokat az üzemekben és a gyárakban. 1929 márciusában megalakult a Proletár írók Szövetsége Összszovjet Egyesülésének Lengyel Szekciója, valamint a Proletár írók Szovjet Társaságának Lengyel Szekciója. Ezek az intézmények kezdeményezték az első lengyel irodalmi lap, a Kultúra Mas megalakulását a Szovjetunióban. A lap főszerkesztőjévé Bruno Jasienskit választották, aki akkor érkezett Franciaországból a Szovjetunióba. Ugyancsak 1929-ben alakult meg a Proletár írók Leningrádi Társaságának a Lengyel Szekciója is. Belorusszia területén is "STANISLAW GRABOWSKI: Rok 1905. Skry. Kiev, 1927. 28-29. ** Emil Vebie (írói álnév), igazi nevén Watowski Bronislaw, szül. 1898. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkás (bolsevik) Párt tagja. 1918 - 1919-ben a Szovjetorosz Nemzetiségi ügyek Népbiztosságán az Agitáció és a Propaganda Osztály vezetője. A Mlot című lengyel újság, majd az Orka című folyóirat szerkesztője. 1926-tól 1927-ig a Belorussz Állami Kiadó elnökhelyettesi funkcióját töltötte be. "Például: Skry. Zbiorek poezji. Kiev, 1927. - Na przelomie. Opowiadania. Moszkva, 192H. Idzierny. Zbiorek poezji Sekcji Polskiej Bialoruskiej Asocjacji Pisarzy Proletariackich. Minszk, 1929. - Z naszych prac. Zbiorek prozy czlonków Sekcji Polskiej Bialoruskiej Asocjacji Pisarzy Proletanackich i jej kól literackich. Moszkva, 1930. - Cegly i salwy. Pterwszka ksiazka zbiorowa Skecji Polskiej Leningradzkiej Asocjacji Pisarzy Proletariackich. Moszkva, 1932. Molodniak. Zbiorek Sekcji Polskiej Wszechukrainskiego Zrzeszema Pisarzy Proletariackich „Molodniak". Kiev, 1932; Niech spróbuja. Zbiorek literacki Polskiej Sekcji Zwiazku Pisarzy Radzieckich BSRR. Minszk, 1933. - Polska literatura proletariacka. Pod red. E. Prync, Minszk, 1933. - Pazdziernik. Almanach literacki polskich pisarzy radzieckich BSRR. Minszk, 1934.