Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Krystyna Sierocka: A lengyel emigráció irodalmi tevékenysége a Szovjetunióban 1918-1939 között

Gyakran átüt ezeken a verseken az élet mély megértése és megérzése, legyen az akár a gyárakban, akár a földeken az eke szarva mellett, vagy a vörös katonák kaszárnyáiban zajló élet. S ami a legfontosabb, a »mi fiataljainké éberen figyelik a politikai események alakulását, s verseikben elevenen reagálnak azokra." 40 A lengyel proletárírói körök véleménye tartózkodó volt az említett bemu­tatkozással kapcsolatban. A bírálatok bizonyos epigon vonásokat véltek fel­fedezni a publikált művekben. A legérdekesebb fiatal költő - Grabowski — verseiben például Blok hatását mutatták ki. Bírálták az irodalmi műhely hiányosságait is, a forma primitív voltát, szószegénységét stb. Azok mellett a helyes megjegyzések mellett, hogy tanulni kell a klasszikusoktól, tanul­mányozni kell a hazai és a világirodalom legértékesebb munkáit, jelentkezett már egy olyan probléma is, amely a későbbiekben igen nagy súlyt kapott a lengyel kritikusok tevékenységében: a témaválasztás kérdése. ,,Olyan köl­tészetet akarunk, ami felráz és épít, meggyőz és alakít." 41 Ez a meglehetősen általános megfogalmazás a későbbi években alapjává vált az egyéni líráról, a pszichológiai elemzésről és a történelmi témákról való lemondás baljós igényének. A hétköznapok költészetének, az elkötelezett költészetnek, a leíró költészetnek a jelszavát tűzték napirendre. Más jellegű művek publi­kálása már eleve éles bírálatnak és támadásoknak volt kitéve. Ha elszórtan mégis támogattak ilyen kezdeményezéseket, akkor már előre különböző magyarázkodásokkal védekeztek. Mint például az Idzierny (Megyünk) című kötet kiadói és szerzői, leszögezve: ,,... szükségesnek tartottuk, hogy az egyoldalúság elkerülése végett a proletár költészetet tükröző kötetbe a sze­relmi lírát és a természeti leírásokat tükröző versek is bekerüljenek, amennyi­ben azok ideológiai megközelítésükben nem ellenkeznek a mi elveinkkel. A legnagyobb győzelmek időszakában is vannak pillanatok, amikor elgondol­kozunk, elcsendesedünk, vagy egyszerűen tréfálkozunk, s ezek leküzdése után még jobban érezzük a harc örömét." 4 * Mint latjuk, a ,,harc tematikájával" nem összefüggő szerelmi líra, epigram­mák vagy versek közlése magyarázatot követelt, annak egyidejű hang­súlyozásával, hogy ez a fajta költészet másodrangú a szemükben. Az Idzierny kiadóinak kísérletét azonban a későbbiekben még az általuk javasolt szinten sem követte folytata A Skryben megjelent művek szerzői közül három: Stanislaw Grabowski. Pawel Swiszcz, Kazimierz Sliviiïski, a későbbiekben elért bizonyos irodalmi pn/íciót. A kötetben azonban egyedül Grabowski jelentkezése hívja fel magára a figyelmet. A Rok 1905 (Az 1905-ös év) című verse érettséget és kifejezőkészségét tekintve kimagaslik a többiek közül. Ahogy a költő a népet ábrázolja, az meglehetősen különbözik a fiatal költők által elfogadott, s már jócskán elavult sablonoktól: M Skry. Zbiorck poezji. Kiev, 1927. 41 H. WALECKI: Pierwszy lot. Ku nowej szkole, 1928. 3. sz. " Idzierny Zbiorek poezji Sekcji Bialoruskiej Asocjacji Pisarzy Pr.letariackich Minszk,

Next

/
Thumbnails
Contents