Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Krystyna Sierocka: A lengyel emigráció irodalmi tevékenysége a Szovjetunióban 1918-1939 között
nisták számoltak azzal a lehetőséggel, hogy kitör a forradalom az országban, és szocialista lengyel állam jön létre. Agitációjuk során felléptek az egyes körökben erősödő nacionalizmus ellen, mely az Ideiglenes Kormány politikájának támogatásában nyilvánult meg, s azt próbálták megértetni a lakossággal, hogy az orosz forradalomban való aktív részvétel hozza közelebb saját hazájuk felszabadulását is. Julian Leiíski ezt a következőképpen fogalmazta meg: ,,A népi demokrata ne szemlélő és vendég legyen a forradalmi Oroszországban, hanem a közös ügy harcosa." Az új irodalom kezdő lépései Ezekben az években a lengyel baloldal nemcsak azt várta a forradalom győzelmétől Oroszországban, hogy ezáltal a lengyel gazdasági, társadalmi és politikai élet problémái is megoldódnak, hanem ettől remélte a néptömegek új kultúrájának a megteremtődését is. Közvetlenül a forradalom után mind az irodalomban, mind pedig az irodalmi jellegű kiadványokban szinte kizárólag a forradalmi dalok, illetve a forradalmi dalok stílusában született versek uralkodtak. Az Internacionálé, a Vörös Zászló, a Varsavianka voltak a legnépszerűbb dalok, minden forradalmi verseskötetben megtalálhatók akár a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciájának területi csoportjai, akár később a Lengyelország Kommunista Munkáspártja által közzétett kiadvány legyen is az. 17 Ekkor érte el kirobbanó sikerét Bogdan Zyraniknak, aki ekkor Adam Koziarski néven írt, a Varsói Vörös Ezred dala című szerzeménye. Ezt a művet először 1918-ban a pétervári Trybuna közölte, majd számos kötetben, kiadványban szerepelt, és a lengyel forradalmi versek katalógusába is bekerült. Az a gondolat jutott benne kifejezésre, amelyet Juliari Leríski, valamint Tadeusz Radwanski 18 is megfogalmaztak, hogy ti. nemcsak a saját hazát kell felszabadítani, hanem a többi nemzetet is, hogy a világot igazságosan kell kormányozni, és mindez a feladat a népi tömegekre vár. Ezek a dalok a harc, az ébresztés dalai voltak, tettre hívtak és lelkesítettek és telve voltak forradalmi internacionalizmussal. Alkotóik tudatosan fordultak a forradalmi dalok hagyományaihoz és a népi felkelések romantikus lírájához. Ezekben a művekben erős hangsúlyt kapott a forradalmi pátosz, előszeretettel alkalmazzák a jelenségek allegorikus ábrázolását. A hazai lengyel irodalomban is hasonló tünetek jelentkeznek ebben az időszakban. A lengyel baloldali költők otthon is és a Szovjetunió területén is egyaránt a romantikus hagyományokhoz nyúltak vissza és elevenen élt bennük az az elképzelés, hogy viszonylag gyorsan megvalósulhat 17 Példaképpen néhány cím: Pieáni z 1905 i 1917 roku. Kiev, 1917. - Pieéni zwyciçstwa. Minsk, 1918, ugyané kiadvány: Moszkva, 1918; Minszk, 1919; Harkov, 1920. - Pieéni rewolucji, Szmolenszk, 1920. Pieni walki, Harkov, 1917, valamint Kiev, 1920. "Tadeusz Radwanski, (1884-1960). újságíró, a Szociáldemokrata Párt tagja, a párt sajtójában dolgozott. 1918-ban belepett az OK(b)P-be. Aktívan részt vett az Októberi Forradalomban. 1920-ban a bialystoki Ideiglenes Lengyel Forradalmi Bizottságban az Agitációs és Sajtóosztály vezetője volt. Az elkövetkezendő években Németországban és az Egyesült Államokban tartózkodott, 1946-tól Lengyelországban élt.
