Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Krystyna Sierocka: A lengyel emigráció irodalmi tevékenysége a Szovjetunióban 1918-1939 között

házi szekció, a klubok szervezése, az oktatási és a könyvtári munka. A szinte az egész európai Oroszország területén működő szervezet azonban sehol olyan jól nem tevékenykedett, mint Moszkvában.

11 Sajtó és könyvkiadás A lengyelek irodalmi tevékenysége kezdettől fogva elkötelezte magát a forradalmi harc mellett. A kulturális életben, a sajtó területén, s a kiadói tevékenységben három, egymástól jelentősen eltérő korszak különböztethető meg: 1918-1927, 1927-1935 és 1935-1939. Ezek részben a Nagy Októberi Forradalom és a lengyel —szovjet háború évei, az első ötéves terv, és a gazdasági stabilizáció időszaka, a békés építés korszaka, végül pedig az erősödő személyi kultusz következtében fellépő első koncepciós perek időszaka. Ezeket a korszakokat nem csupán az eltérő politikai helyzet választja el egymástól. Különböznek az irodalom területén jelentkező tendenciák is, és alapvetően másként fogalmazódik meg — a lengyel alkotók és kritikusok számára alapvető problémát jelentő — lengyel proletárkultúra koncepciója. S végül, az általunk említett időszakokban, más és más volt a viszony Lengyelországhoz, az otthon lezajló politikai és kulturális változásokhoz. Az 1918— 1922-es időszakban az összes publikációk, sajtó és könyvkiadás, a helyzet kényszerítő nyomása alatt, elsősorban a hadsereg szükségletét szolgálták, a hátország csak ezután következhetett. A körülmények és a munkák stílusa hasonló volt az orosz sajtóban ekkor uralkodó stílushoz. A folyóiratok szerkesztőségei a frontvonaltól függően változtatták helyüket. Ebben az időszakban több száz lengyel lap jelent meg. Ezek többnyire rövid életűek voltak, kiszolgáltatva a viharos kor politikai változásainak, egyik napról a másikra születtek és tűntek el hirtelen a színről. A legkülönbözőbb politikai irányzatokat képviselték, voltak köztük olyanok, amelyeket a lengyel forradalmi szervezetek indítottak, másokat a Lengyel Szocialista Párt, a Nemzeti Demokrácia, valamint más pártok és csoportosulások. A Prawda (Igazság), mely megváltoztatta a nevét Polska Prawdára (Lengyel Igazság), a Spravva Robotnicza (Munkásügy), Jednosé Robotnicza (Munkásegység), Zolnierz Rewolucji (A Forradalom Katonája), Sztandar Komunizmu (A Kommunizmus Zászlaja) csupán néhány fontosabb, a lengyel sajtó baloldali áramlatát képviselő lapok közül. Az ezen időszakban született lapok közül néhány átvészelte a viharos éveket. Itt elsősorban a Trybunát és a Mlotot (Kalapács) kell megemlítenünk. Mindkét újságnak Julian Leszczynski-Lenski, a lengyel kommunista mozgalom egyik vezetője volt az első szerkesztője. 1922 körül a lengyel sajtó jellegében bekövetkezett változásokra számos tényező nyomta rá bélyegét. így többek között annak az elméletileg ugyan 11 E csoport kulturális és irodalmi tevékenységére vonatkozóan lásd: K. SIKBOCKA: Z problemów literatury polskiej XX. wieku. Warszawa, 1965. II. köt. (Literatura miçdzywojenna.) - Uő.: Literatura meznana. Pamiçtmk Literacki, 1967. 4. sz. 403-431. - Uő.: Poloma radziecka 1917 -1939 z dzialalnosci kulturalnej i literackiej. Warszawa, 1968. MARIAN ST^PIEN: Zagadniema Literackie w publicystyce polonü radzieckiei 1918-1939. Wroclaw, 1968.